– A mai közélet kívülről nézve olyan, mint egy háborús övezet. Belülről tekintve is ilyen?
– Azért vannak pártok – a szó eredeti jelentése: rész –, hogy különböző véleményeket jelenítsenek meg. Ezek persze sokszor ellentétesek egymással, vagy legalábbis nem ugyanabba az irányba mutatnak. Ez önmagában nem ördögtől való dolog. De az élet gyakran azt is magával hozza, hogy a felek konfrontálódnak, akár a politikában, akár a magánéletben. A jó és a jobb, a rossz és a rosszabb ütköznek egymással. Ne feledjük, hogy Jézus Krisztus is vállalta a konfliktust, amikor szükség volt erre, gondoljunk csak a kufárok kiűzésére a templomból. A békességre törekvő ember előtt ez nemkívánatos harcként is megjelenhet, de szerintem egyszerűen a politikai élet velejárója. A választások idején azért fokozódhat ez, mert ilyenkor hosszú időre eldőlhet, hogy merre halad tovább az ország.
– Hogyan lehet így képviselni a keresztény elveket?
– A legfontosabb szerintem a hitelesség. Ha arról beszélek, hogy miként kell tenni valamit, de közben az ellenkezőjét cselekszem, az rendkívül visszataszító. Erkölcsi kérdésekkel kapcsolatban csak akkor foglalhatok állást, ha magam is ezen elvek szerint rendezem az életem. Hogyan beszélhetek például a családról – nekem is van öt gyermekem –, arról, hogy az miért jó, milyen konfliktusok és milyen megoldások létezhetnek benne, ha én magam nem abban élek. Egy kereszténydemokrata politikusnak talán azért nehezebb a dolga, mert mi különösen magasra állítjuk a mércét. Az a feladatunk, hogy megtaláljuk, miként lehet az igazságosság elveit lebontani a mindennapokra. Korábban is voltak például élelmiszerutalványok, ám azoknak a bevétele nem maradt Magyarországon. De ugyanígy említhetném a családi adókedvezményt is, hiszen ezt megelőzően ugyanannyi adót vontak le attól, aki több gyermeket tartott el, és attól is, aki egyedül élt. Mi kifejezetten világnézeti alapon működő párt vagyunk, nekünk kell a leghitelesebben képviselnünk, a hétköznapokban aktualizálnunk a krisztusi elveket.
– Nem biztos, hogy mindenki ismeri egy kormányhivatal feladatait…
– Szinte minden hozzánk tartozik, ami egy megyében az állam feladata. Így a kormányhivatal része például a földhivatal, a fogyasztóvédelmi vagy a közlekedési felügyelőség. Jelenleg tizennégy olyan szakigazgatási szerv van, melyeknek bizonyos funkcióit a hatékonyság érdekében központilag oldottunk meg. Nemrég egy nagyobb cég képviselője azt mondta, ő azért érzi a közigazgatásban történt változásokat, mert egy Pest megyei gyár teljes engedélyeztetési eljárása száz nap alatt lezajlott. Összehasonlításul: ugyanez Németországban kétszer ennyi időt vett volna igénybe. Az állampolgárok számára az jelenti a legfontosabb változást, hogy kialakítjuk az egyablakos ügyintézést. Az állam átvette az önkormányzatoktól az okmányirodákat, ennek köszönhetően egyrészt – Pest megyében már minden járási székhelyen – reggel nyolctól este nyolcig lehet hozzánk fordulni, másrészt a kormányablakoknál elintézhető minden olyan ügy – a jogosítvány, az útlevél vagy a gyermekek utáni ellátások –, amelyek az állammal kapcsolatosak.
– Ön pályafutása során dolgozott szociális és családügyi területen. Magyarországon a gyermekek számának csökkenése az egyik legnagyobb probléma, melynek megoldása egyszerre kormányzati és társadalmi feladat…
– A demográfiai problémának van egy lelki és egy praktikus megközelítése is. Az előbbit a saját példámon keresztül tudnám megvilágítani. A feleségem és én is kétgyermekes családban nőttünk fel. Számunkra azonban az volt a természetes, hogy nagycsaládot szeretnénk. A praktikus megközelítés szerint az egyén szempontjából tekintve felvetődik az a kérdés, hogy ki fog gondoskodni időskorában arról, akinek nincsenek gyermekei. A társadalom szempontjából is valós probléma ez, hiszen ha nem lesznek megfelelő arányban azok az emberek, akik adót fizetnek, akkor a nemzet is magára fog maradni. A jelenlegi kormányzat részéről a lelki és a praktikus attitűd is adott, hiszen egyrészt sok nagycsaládos van közöttünk, másrészt a gyed kiterjesztése vagy a már említett családi adókedvezmény is segíti a gyermekvállalást.
– Már említette, hogy öt gyermeke van. Hogyan lehet egy ilyen, nagy odafigyelést igénylő, felelősségteljes munkát összeegyeztetni a családdal?
– Csak természetesen. A Jóisten szerintem olyan feladatokat és kihívásokat ad, amelyekhez az eszközöket is hozzárendeli. Most, a szabadságharc ünnepe után nem sokkal arra is gondolhatunk, hogy az aradi vértanúk utolsó szavaikat a gyermekeikhez és a házastársukhoz intézték. Ugyan – akkor a megelőző másfél évben gyakorlatilag nem is látták a családjukat. Az embernek tehát lehet két hivatása, ha ez nemes hivatás: a haza és a család szolgálata. Mind a két területen meg kell állnunk a helyünket, ennek a vékony mezsgyének a megtalálásához pedig szükségünk van az Isten segítségére. Amikor az országgyűlési választáson indultam, a kislányomnak az egyik óvodástársa a következőt mondta: „Tudom, hogy eltűnt az apukád.” Amikor megkérdezte, hogy ezt miből gondolja, így válaszolt: „Abból, hogy keresik, mert mindenhol lehet látni a képét.” Igen, az idő tájt tulajdonképpen valóban „eltűntem” otthonról, de ahhoz akkor is ragaszkodtam, hogy az esti fürdetésre hazaérjek. A gyermekeim természetesnek veszik, hogy a munkám egyben a hivatásom is.
