Gyurkovics Tibor íróval közösen Horváth Béla, volt országgyűlési képviselő alapította olyan egyházi személyek számára, akik a kommunista diktatúra évtizedeiben hűek maradtak magyarságukhoz, hitükhöz.
Bálint József jezsuita atya, az idei kitüntetett tiszteletére zsúfolásig megtelt a templom. Az ünnepségen jelen volt Erdő Péter bíboros, érsek, Spányi Antal székesfehérvári püspök, Varga Lajos váci segédpüspök, valamint Mádl Ferenc volt köztársasági elnök. A díjat Mádl Dalma aszszony adta át a kilencvenkét éves szerzetesnek. A kitüntetett életútját Bolberitz Pál professzor méltatta.
A XX. századi kommunista rémuralom szinte minden magyar családot megérintett. Az államilag szervezett terror időszakában – 1919-ben, a Gulagon, a Hortobágyon, Rákosi vallatókamráiban – mérhetetlen szenvedés, megaláztatás várt az elhurcoltakra. A keresztény családok és az iskolák felelőssége, hogy a fiatal nemzedékekkel újra és újra megismertessék a múlt könyörtelen valóságát. Minden erőt mozgósítani kell, amely a közös jövő érdekében képes egységbe kovácsolni a nemzetet – hangsúlyozta Lezsák Sándor.
Bolberitz Pál elmondta: a kitüntetett tanúja volt az egyházüldözés korának, a legnehezebb körülmények között is hűséges maradt papi és szerzetesi hivatásához, szóban és írásban hirdette az igét: „ahogy lehet, akár alkalmas, akár alkalmatlan”. Bálint József megható szavakkal mondott köszönetet a kitüntetésért. Háláját fejezte ki a Magyar Jezsuita Rendtartománynak, ahová tizennyolc éves kora óta tartozik, s amelynek jövőre lesz a százéves évfordulója. Isten után a rendtartománynak köszönheti tudását, papságát, lelkiségét és – mint mondta – természetesen a börtönt, az üldöztetést is.
A jezsuiták üldöztetésének okára Vértesaljai László, a templom plébánosa adott magyarázatot az ünnepség résztvevőinek: az atyák a tudományos ateizmust cáfolták az evangélium és a gondolkodó értelem jegyében, amitől természetesen tartottak e nézet képviselői. Ezt bizonyítja a templomban elhelyezett emléktábla is, amelynek felirata arról tájékoztatja a betérőt, hogy „a kommunista elnyomás alatt 64 magyar jezsuitát ítéltek el összesen 1067 évre”. Az elnyomás minden áldozata iránti tiszteletét fejezte ki – másokkal együtt – Erdő Péter, amikor fejet hajtott Vid József és Jakab Benjamin emléktáblája előtt. Ők vértanúhalálukat megelőzően éveken át a templomban végeztek lelkipásztori szolgálatot.
A hivatalos ünnepség után ismerősök, volt iskolatársak, rendtársak, hívek köszöntötték Bálint Józsefet, akinek arcáról egy pillanatra sem tűnt el a mosoly.
