A Magyar Pálos Rend, a Hétkaland Közhasznú Egyesület, a Mária Út Közhasznú Egyesület és a Gyöngyök Útja – Via Margaritárum Zarándok Egyesület szervezésében megtartott zarándoklaton vallástól, felekezettől függetlenül mindenki megtalálhatta a felkészültségének megfelelő távot.
A búcsúnapon köszöntötték a częstochowai lengyelországi pálos kegyhelyről gyalogosan megérkezett szentendrei Bátor Botond pálos tartományfőnök elmondta: a Magyarok Nagyasszonyának ünnepéhez kapcsolódó zarándoklattal – melyet idén először tartottak meg – szeretnének hagyományt teremteni. Már a szervezés során is arra törekedtek, hogy – a zarándoklatokon rendszeresen részt vevő hívek mellett – a korábban más módon túrázó, természetet kedvelő, testmozgást igénylő idősek és fiatalok figyelmét is felkeltsék vándorlásuk iránt. Akik útra keltek, hogy kiszakadjanak a hétköznapok szorításából, a megszokás szövevényes hálójából, új arcokat, új helyeket megismerni, azok a táj szépségének, a gyaloglás örömének és jóleső fáradtságának élménye mellett az évezredes kereszténység, a pálos múlt és jelen értékeinek gazdagságából is ízelítőt kaphattak, illetve megtekinthették a szerzetesek sok évszázados működésének helyszíneit. Emellett az atyák segítséget nyújtottak az érdeklődők hittel kapcsolatos gondolatainak tisztázásához, lelki problémáinak megoldásához. „A gyaloglás alatt visszatalálhattunk a test és a lélek időtlen ritmusához” – hangsúlyozta a tartományfőnök.
Az esőre hajló idő ellenére a kegytemplom előtti téren s bent, a zsúfolásig megtelt templomban több százan várták a vasárnap délelőtti szentmise kezdetét. Beer Miklós váci megyés püspök megáldotta a Boldog Özsébet ábrázoló domborművet, majd a restaurált kegyképet. Szentbeszédében hangsúlyozta, hogy az ezeréves magyar és a hatszázhatvan esztendős pálos múlt tudatában a háromszáz éves, megújított kegykép előtt összegyűlt hívő emberek – hasonlóan a török által körülzárt egri vár védőihez – most egész Magyarországot képviselik. „Mindnyájan érezzük, mennyi szomorúság, mennyi szenvedés és milyen kilátástalan helyzet vesz körül bennünket. Aggódva gondolunk a jövőnkre, Európa népeivel együtt sodródunk az Isten nélküli élet kilátástalan útvesztőjében. Hazánk csak akkor éledhet újra, ha lesz erőnk visszatérni gyökereinkhez, Krisztusba vetett hitünkhöz, mert ez a hit volt megmaradásunk egyik biztosítéka – folytatta a püspök. A hívő és imádságos lelkületű ember a becsületes munkájával mutathat példát gyerekeinek, környezetének. Karoljuk fel, segítsük a rászoruló embereket, családokat, mert ez az Úristen akarata! Ahhoz, hogy az ország talpra álljon, nem szabad parlagon hagyni földjeinket: bátran, a lélek erejére támaszkodva kell dolgoznunk – mondta Beer Miklós.
Fotó: Cser István
