uram nem méltó
kegyelmedre szolgád,
szennyem, sebem
rongyom sem takarja
s ím szavadra szívemben felragyog
fényed mosolyod
túlragyog áldott Napon
a csillagkórus glóriát zeng
ezüst a Hold fátylát engedi
méltatlan vagyok kegyelmedre
láncaim hullnak, tűnnek nyomtalan
sátoros ég alatt
öreg szívemben
áldássá válik minden szavad.
