Ezzel vette kezdetét a Tábori Lelkészi Szolgálat rendszerváltás utáni történelme. Az intézmény fennállásának tizenötödik évfordulója alkalmából október 16-án jubileumi ünnepséget rendezett a minisztérium a lelkészi szolgálat vezetőivel együttműködve. Az intézménynek három ága működik: a katolikus, a protestáns és a zsidó, amelyekben jelenleg összesen huszonheten teljesítenek szolgálatot. Ez a szám kevésnek tűnhet, különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy a tábori lelkészség nemcsak a honvédséget, hanem az egész társadalmat is szolgálja. Ahogyan Bíró László tábori püspök megfogalmazta: a katonák vallásgyakorlásához kötődő feladatok elvégzésén túl a tábori lelkész humán-kulturális szolgálatot is teljesít azok felé is, akik nem vallásosak. Az ünnepségen Szekeres Imre honvédelmi miniszter után mind a négy történelmi felekezet képviselője köszöntötte a tábori lelkészi szolgálat munkatársait – a katolikus egyház nevében Juliusz Janusz érsek, apostoli nuncius. – A keresztény világban mindig is figyelemre méltó hagyománya volt a katonai személyek lelkipásztori ellátásának, s az egyház tiszteli azokat és törődik azokkal, akik katonai szolgálatot végeznek – mutatott rá beszédében a nuncius. – II. János Pál pápa Spirituali militum curae kezdetű, 1986-ban kiadott apostoli konstitúciójában, amely a II. vatikáni zsinat fényében korszerűsítette a fegyveres erőknél végzett lelkipásztori szolgálat kánonjogi szabályozását, „a béke szolgálata a fegyverek között” kifejezést használta, amely „az evangélium új hirdetése a katonák világában, amelynek a keresztény katonák és azok közösségei nem szűnhetnek első hírnökei lenni”. A dokumentum két alapvető értéket emel ki: a személy és a béke értékét. XVI. Benedek pápa a tábori püspökök V. nemzetközi konferenciáján, 2006-ban, szintén ezekre hívta fel a figyelmet – mondta Juliusz Janusz. – A béke értékéről szólva arra emlékeztet, hogy a katonai szolgálat „a népek biztonságának és szabadságának szolgálata”, mivel „míg szolgálatukat ebben a szellemben végzik, valóban a béke megszilárdításához járulnak hozzá”. Istennek hála, elhagytuk a régi utat, amikor azon elv szerint cselekedtünk, ha békét akarsz, készülj a háborúra, hiszen ma már a VI. Pál pápa által kidolgozott nézetet követjük, aki azt mondta: „ha békét akarsz, készülj a békére” – emelte ki a nuncius. – Ez különösen fontos, ha arra gondolunk, hogy a Magyar Honvédség fő feladata a béke fenntartása a világban. A tábori lelkészek, más néven a tábori káplánok története sajátos módon fonódik össze a magyar földdel. A hagyomány szerint a káplán kifejezés a capella (köpeny) szóból származik, és Tours-i Szent Márton személyéig vezet vissza, aki Sabariában, azaz a mai Szombathelyen született. Márton katonai köpenyét – amelynek a felét levágta, hogy megossza egy koldussal –, mint ereklyét nagyra becsülték, és a frank hadsereg magával vitte a csatákba. Egy papot bíztak meg a köpeny őrzésével, és őt hívták később cappellanusnak, vagyis káplánnak. Kívánom, hogy ez a gyönyörű legenda bátorítson bennünket, hogy egyre jobban megbecsüljük ennek a szolgálatnak a szellemét, fontosságát és a lelkészek odaadását – tette hozzá az apostoli nuncius.
