A lakása volt egyben az iroda is, míg Kozma Imre a zugligeti Szent Család-templom alatti egykori állami hanglemezraktárt engedte át, hogy ott raktározzuk és osszuk szét a segélyszállítmányokat. A városszéli plébániára járó hívek számára természetes volt, hogy segítettek a huszonöt tonnás teherautók lepakolásában. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat 1989. február 11-én a hittanteremben alakult meg, a tagok létszáma alig haladta meg a törvényben előírt tucatot. A zugligeti közösség számára ez csupán jogi keretet adott a már évek óta folytatott karitatív tevékenységhez – egyfajta „névadás volt”, ahogyan Kozma Imre megfogalmazta. Kevesen tudják, hogy e közösség fiataljai már korábban rendszeresen látogatták például a légzésbénultak Baba utcai otthonát.
A máltaiak megjelenése a közösséget újabb feladatok elé állította. Boeselager Csilla szervezte az adományok összegyűjtését a nyugati országokból, a legtöbb Németországból érkezett. Abban az időben nagy jelentősége volt ennek, ugyanis a hazai egészségügyi intézmények technikai színvonala messze alulmúlta a Lajtától nyugatra megszokottat. Augusztusban terveztük, hogy részt veszünk a Szent István-napi körmeneten, és az ünnepre a külföldi máltai szervezetek képviselőit is meghívtuk. Néhány vendégünk nyaralásra készült, így jóval korábban megérkezett. Időközben pedig egyre több keletnémet turista gyűlt össze Budapesten, és megkezdődtek azok az események, amelyek a határ lebomlásához vezettek. Kozma Imre kinyitotta a templom kapuit a nyugatnémet konzulátus előtt táborozók előtt. Külföldi vendégeinkből önkéntesek és segítők lettek. Nagyboldogasszony ünnepén Imre atya arra kérte a zugligeti híveket, fogadjanak be egy-egy családot. A templom köré épült az első menekülttábor, amelyet azután több is követett: Csillebércen, Zánkán.
Ami ezután történt, a történelem részévé vált. Egy keresztény egyházközség „szerepvállalása” jelentős mértékben hozzájárult a változásokhoz. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat az elmúlt húsz esztendő alatt intézményeket hozott létre, programokkal, segélyakciókkal segítette a rászorulókat, a bajbajutottakat. A szeretetszolgálat munkatársai a két évtized alatt megtapasztalták: az emberek nyitottak a bajbajutottak megsegítésére, készek együttműködni az össztársadalmi problémák megoldásában. A máltaiak közössége a határnyitás és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapításának huszadik évfordulóján azt üzeni: Magyarországnak van a legnagyobb szíve! Ma a gazdasági válság sok mindent lehetetlenné tesz, de a jó szándékú emberek tenni akarását nem képes megakadályozni. Úgy mint húsz évvel ezelőtt, ma is készítsünk szívünkben otthont a rászoruló embereknek. Ezt az üzenetet a jubileum alkalmából, Nagyboldogasszony napján a Szent István-bazilika előtt az önkéntesek meg is jelenítették: kirakták az elmúlt hónapokban a felhívásra jelentkezők által varrt apró szívekből „Magyarország nagy szívét”.
