A magyar fiatalok által is jól ismert találkozó (amelyre idén is sok hazánkfia ellátogat majd) előkészületeiről kérdeztük Emile testvért, a taizéi közösség tagját, az év végi rendezvény egyik szervezőjét. – Danneels bíboros a belga katolikus egyház nevében és a többi felekezettel összefogva hívott meg bennünket Brüsszelbe. Az európai találkozó előkészítő központját szeptember 22-én nyitottuk meg Brüsszel Schaerbeek városrészében, egy iskolaként működő egykori rendházban, a brüsszeli érsekség jóvoltából. A központban hét taizéi testvér dolgozik, valamint tizenkét különféle nemzetiségű önkéntes, akik szintén Taizéből jöttek. Az önkéntesek feladata a jelentkezőkkel való kapcsolattartás, a találkozó alatt pedig ők lesznek az összejöveteleknek helyet adó plébániák hálózatának koordinátorai. Jelenleg azon dolgozunk, hogy minden érintett plébánián létrejöjjön egy helyi előkészítő csoport. Terveink szerint közel kétszáz plébánia ad majd otthont a rendezvénynek. A helyszínek nemcsak Brüsszel városára korlátozódnak majd: a találkozó központjától, a Heysel városrészben található Bruxelles Expótól maximum egyórányi utazásra található városok plébániái is bekapcsolódnak a programokba. Jelen leszünk többek között a régi egyetemi városban, Leuvenben, a nagy hírű Gentben, valamint Mechelenben, amely Esztergomhoz hasonlóan a főegyházmegye társszékhelye.
Milyen céllal keltette életre a taizéi közösség három évtizeddel ezelőtt a fiatalok európai találkozóját?
– 1978 óta minden évben összejövünk karácsony és újév között négy-öt napra a fiatalokkal Európa különböző nagyvárosaiban – az idei találkozó lesz a harmincegyedik. A fiatalok európai találkozójának ötlete közösségünk alapítójától, Roger testvértől származik, akit aggasztott, hogy a fiataloknak semmilyen tapasztalata nincs az egyházról. Roger testvér arra törekedett, hogy a fiatalok az egyházban a remény és a közösség helyét éljék meg. Már az első keresztények felismerték, hogy a feltámadás első gyümölcse a közösség megszületése volt. Az egymástól különböző emberek sokaságát Krisztus személye képes közösségbe fogni. Amikor a mai fiatalok átélik a közösséget Európa és a világ különböző fiataljaival, akkor sokan felteszik maguknak a kérdést, hogy mi vagy inkább ki a forrása ennek a közösségnek, és sokak számára ez az a pillanat, amikor felfedezik a közösség Krisztusát.
Brüsszel az Európai Unió központja. Van-e valamilyen szimbolikus jelentősége annak, hogy itt lesz a találkozó?
– Nem jöhetünk ide anélkül, hogy ne jusson eszünkbe: Brüsszel Európa politikai fővárosa. Tudjuk, hogy a politikai és gazdasági szerződések szükségesek, de ez még nem minden. A keresztények számára különösen fontos kérdés, hogy milyen Európát akarunk építeni. A kontinensen és az egész világon tapasztalható nehézségek hatására egyre jobban félünk a tőlünk különbözőktől, nem akarjuk megtudni, ki is a „másik”. Nagy a kísértés, hogy önmagunkba forduljunk. A neves filozófus, Paul Ricoeur a 2002-es párizsi találkozón arra hívta fel a figyelmet, hogy életünket ne a félelemre építsük. Azt hiszem, a keresztény fiatalok azzal járulhatnak hozzá Európa építéséhez, ha a bizalomból merítve megnyílnak mások felé. És ha a találkozó révén a fiatalok felismerik, hogy a bizalom gyümölcse az alkotó cselekvés, akkor elértük a célunkat.
