A Kolozsvár főterét uraló Szent Mihály-plébániatemplomot szinte mindenki ismeri. „A csarnokrendszerű hajójához keleten sokszögzáródású, a hajónál alacsonyabb, nyújtott szentély csatlakozik, melyet egy-egy kisméretű, szintén sokszögzáródású mellékszentély fog közre – írja ismertetésében Mihály Melinda. – A magas, többlépcsős támpillérekkel megerősített épület szentélyéhez északon gótikus sekrestye, a hajó kelet felőli, második boltszakaszához neogótikus torony kapcsolódik. Az impozáns, méreteiben is lenyűgöző templom szentélyét négy boltszakaszból álló keresztboltozat, a háromhajós csarnokrészt gazdagon tagolt falpillérkötegekre támaszkodó csillagboltozat fedi.” Itt, a déli hajófalon látható XV. század közepén festett falkép: középen a Madonna, mellette a hét vértanú szűz csillagokkal teleszórt háttérrel. „Bizonyára nem véletlen, hogy Máriát leggyakrabban Jézussal együtt ábrázolják – írja a Mennyek királynője című könyvében az irodalomtörténész, Bartók István. Az istenanyaság teológiai tartalma mellett az anya-gyermek kapcsolatban számos olyan gondolat jut kifejeződésre, amely az ember egész életét végigkíséri. Az anya személyéhez kötődik a születés csodája, az új élet létrejötte, az állandó gondoskodás, a védelem, a biztonság, a segítség; az aggodalom, a féltés, az anyai fájdalom. Ahogy a XII. századtól egyre nagyobb tért hódított a Máriatisztelet, úgy sokasodtak ábrázolásai. Az anya és a gyermek kapcsolatát egyre meghittebben, megindítóbban mutatták. A középkori misztika szívesen kereste a dolgok felszíne alatt rejtőző igazságokat, a mélyebb értelmet. Előszeretettel használt szimbólumokat az elvont tartalmak megjelenítésére. Mária és a gyermek Jézus kapcsolata a hívő lélek Krisztussal való egyesülését példázza. Az anyagyermek viszony sokféle jelképes értelmezésre adott alkalmat a képi ábrázolásban is.” A kolozsvári Szent Mihály plébániatemplom hajójában elég nehéz észrevenni az említett a freskókat: hiszen fény ide esik a legkevesebb. De aki meglátja, és felnéz Máriára, az nyilván érteni fogja, mit üzen a mennyek királynője „a szeretet egéből.”
