Amikor édesapám szülőfalujába, Ráckeresztúrra költöztünk, utánanéztem a településnév eredetének, s így tudtam meg, hogy a Keresztúr nevet viselő községek, városok templomát többnyire a Szent Kereszt tiszteletére emelték, s innen ered a nevük. A Kárpát-medencében található Almás-, Apát-, Bács-, Balaton-, Bere-, Bodrog-, Cserna-, Csicsó-, Dráva-, Gerend-, Hejő-, Kapos-, Két-, Magyar-, Maros-, Mura-, Nagy-, Nemes-, Ó-, Ördög-, Petri-, Póka-, Puszta-, Rába-, Rác-, Rákos-, Sajó-, Sarkad-, Sár-, Sopron-, Szécs-, Székely-, Szilágyfő-, Tisza- és Tótkeresztúr. A Keresztúr Nevű Települések Szövetsége 2001-ben alakult, jelmondata: „A nevünk és a szívünk összeköt.” Címerében töviskoszorúval díszített, ezüst latin kereszt lebeg, amely „a településeknek nevet adó régi »Krisztus úr« patrocíniumra utal; a tölgyfaágak mint az önkormányzat szimbólumai a szövetség erejét jelképezik”.
A szövetség története egy évvel korábbra, 2000-re nyúlik vissza, amikor a Bodrog folyó kiöntött medréből, súlyos károkat okozva a partján elterülő Bodrogkeresztúr községnek. A balatonkeresztúriak kezdeményezésére több Keresztúr nevű település sietett a károsultak megsegítésére. Ez adta az ötletet, hogy a hasonló nevű települések szövetséget alkossanak, és évente rendezzenek találkozókat, hogy megismerhessék egymást, s ha kell, segítséget nyújtsanak a bajban. Tavaly Székelykeresztúron gyűltek össze a keresztúriak, idén pedig augusztus 26. és 28. között Budapest-Rákoskeresztúron lesz a Keresztúr Nevű Települések XII. Nemzetközi Találkozója.
Fotó: Gajdó Ágnes
