Kezdjük a fogalmak tisztázásával! Gyakran találkozunk az angol mozaikszóval: GMO (Genetically Modified Organism), jelentése: genetikailag módosított szervezet, melynek génállományát mesterségesen, molekuláris genetikai eszközökkel hozták létre.
Géntechnológián vagy génmanipuláción azt a tevékenységet értjük, amelynek során egy élőlény génállományába bevisznek vagy éppen eltávolítanak onnan egy vagy több gént, azzal a céllal, hogy az élőlény tulajdonságait megváltoztassák. Az agrokémiai ipar általában olyan szervezeteket hoz létre génmanipulációval, amelyek ellenállóbbak a környezeti változásokkal, gyomirtó szerekkel, betegségekkel, kártevőkkel vagy nehézfémekkel szemben, vagy amelyek olyan új tulajdonságokra tesznek szert, mint a hosszabb tárolhatóság, a megváltozott íz vagy a nagyobb terméshozam.
A leggyakrabban törzsfejlődési szempontból egymástól távol álló fajokból származó géneket ültetnek be. Például emberi növekedést serkentő hormonnal gyorsabban és nagyobbra növő halakat lehet létrehozni, baktérium- és vírusgénekkel pedig gyomirtó szerekkel szemben ellenálló haszonnövényeket.
A szaporodásra képes élőlények elterjedhetnek, s káros hatások megjelenésekor már késő lehet a kár helyrehozatalával próbálkozni. Sok korábbi eset példázza, hogy egy új és idegen faj bevitele az ökoszisztémába felborítja annak egyensúlyát. Azt sem lehet kizárni, hogy a bevitt gén más génekkel kölcsönhatásban olyan előnyökhöz juttatja az adott fajt, hogy néhány őshonos faj kipusztul. Olyan szervezetek is kifejlődhetnek, amelyeket arra manipuláltak, hogy ellenállóak legyenek gyomirtó szerekkel szemben. Ezek azonban átadhatják ezt a tulajdonságot a gyomoknak, amivel gyomirtószer-tűrő szupergyomokat hozhatnak létre.
A környezetszennyezés újabb formája, a „genetikai környezetszennyezés” fenyegetése ért el minket. A génmanipulált fajták elterjedése tovább csökkenti a fajon belüli biológiai sokféleséget, és tovább szegényítheti a mezőgazdaság genetikai bázisát. Hosszú távon fenntartható gazdálkodás pedig csak genetikai sokféleségre épülhet.
A mezőgazdasági génmanipulált szervezetek jelentős részét emberi fogyasztásra szánják. Bennük a mérgező, allergiakeltő hatások vagy az antibiotikumokkal szemben ellenálló baktériumtörzsek megjelenése, illetve egyéb, egészséget veszélyeztető hatások kiszűrése kevésbé megbízható, mint a gyógyszerek vagy az orvostudomány új kezelési eljárásainak vizsgálatakor.
A magyar közvélemény 85 százaléka elutasítja a GMO-t. A kormány július 13-án döntött arról, hogy a lehető legerélyesebben fellép a szennyezett vetőmagokat forgalmazó cégek ellen. Kezdeményezte a Büntető Törvénykönyv módosítását a szigorú büntethetőség érdekében. Mindez természetesen nem ok és előzmények nélkül történik. Áprilisban Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a vetőmagoknál fokozott GMO-ellenőrzést rendelt el. Ennek következtében derült ki, hogy az országban jelentős menynyiségű GMO-szennyezett vetőmag került forgalomba. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) júliusi vizsgálata GMO-szennyeződést talált a DKC 5311 fajta kukoricahibrid H-8-001/0717 fémzárszámú vetőmagtételben. Az eredményt az Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság Élelmiszer Mikrobiológiai Nemzeti Referencia laboratóriumának vizsgálata megerősítette.
A szennyezett vetőmagot a gazdák 2500 hektár nettó területen már elvetették, a kukorica virágzás utáni állapotban van, ezért a táblák mellett négyszáz méteres izolációs távolságban található kukoricaállományt is ki kell tárcsázni.
A biztonsági zónákkal együtt az érintett terület nagysága elérheti az 5000 hektárt. A Vidékfejlesztési Minisztérium a bajt észlelvén villámgyorsan intézkedett, július 18-án módosította a vetőmagokról szóló rendeletét, hogy a növénytermesztési hatóság még hatékonyabban léphessen fel a GMO-val szennyezett területek mentesítéséért. A szabályozás értelmében minden GMOszennyeződést tartalmazó vetőmag köztermesztésbe vonása, forgalomba hozatala jogszabálysértő. Az MgSzH a szennyezett vetőmagból kikelt növényi állományt és a körülötte lévő pufferzónát zárolja, majd azt a földhasználónak meg kell semmisítenie úgy, hogy a szennyezés ne terjedhessen tovább.
Lapunknak a tárca szakértője elmondta: a Vidékfejlesztési Minisztérium határozott célja, hogy a vetőmag-előállítókkal, vetőmag- forgalmazókkal és a termelőkkel együttműködve a lehető legkisebb veszteségekkel oldja meg ezt a kritikus helyzetet. A minisztérium vizsgálja, hogyan érvényesíthető a lehető leggyorsabban az okozott kárért a felelősség. Hozzátette, folyamatosan mérik fel azokat a területeket, ahol a kukoricát meg kell semmisíteni, és azt is, hogy ez várhatóan mekkora költséggel jár majd. A szakember hangsúlyozta, nem fordulhat elő, hogy a gazdák rosszul járjanak, nem érheti őket kár.
A több ezer zsák GMO-szennyezett kukorica-vetőmagot piacra dobó világcégek, a Pioneer és a Monsanto emberei közül az utóbbiak perrel fenyegetnek, mivel szakértőik szerint a magvak tiszták. A magyar laboratóriumok szerint azonban nem azok. És nem tűrhetjük, hogy alattomos génhőbörgők tönkretegyék mezőgazdaságunkat.
Lapzártakor érkezett a hír, hogy újabb tétel GMO-szennyezett kukorica-vetőmagot azonosítottak. Ez többek között azt is jelenti, hogy további kétezer hektáron kell kitárcsázni a növényt.
