A kötetben közölt elmélkedések a vasárnapi evangéliumokból indulnak ki. A szerző arra törekedett, hogy a szentírási szöveg legfontosabb kérdései nyomán haladva szem előtt tartsa azt, hogy az evangélium a szentmisében, az ünneplő közösség jelenlétében hangzik el. A Pápai Biblikus Bizottság tagja szentírási kiindulópontokat választott, abban a reményben, hogy „az eredet gazdagságához való visszatérés szelíd fénnyel, szelíd örömmel és békével tölti el” az olvasót.
A Központi Papnevelő Intézet rektorának könyvéhez Székely János szombathelyi megyéspüspök írt előszót. Az alábbiakban ezt adjuk közre.
„Martos Balázs atyát hallgatni mindig nagy élmény. Nemcsak azért, amit – mint rendkívül kompetens biblikus szakember és teológus – mond, hanem azért is, ahogyan mondja. Szelíd fény sugárzik belőle: az arcáról, a szavaiból, a lényéből. Annak a Világosságnak a visszfénye, amely Jézusból áradt.
A világnak, s benne mindannyiunknak nagy szükségünk van erre a szelíd fényre. A Teremtő Isten fényére, amelyből létrejött, amelyből született ez a világ és amelyből kisarjadt a mi létünk is. Az ember akkor lesz boldog, ha lassan megsejti a léte titkát, okát és célját. Ha megsejti azt a gyönyörű rendet és harmóniát, amit Isten beleteremtett ebbe a világba, az atomokba, a galaxisokba, a sejtjeinkbe, a lelkünkbe. Akkor leszünk boldogok, ha belesimulunk ebbe a harmóniába, ha megtanulunk ennek mentén, ezzel összhangban élni.
Az evangélium arra tanít, hogy ennek a harmóniának, ennek az isteni rendnek a lényege a szeretet. A világ szeretetből lett: Atya, Fiú és Szentlélek örök önátadásából, élet-áradásából. Az ember arra született, hogy megtanuljon szeretni. Az emberiség történetének legnagyobb megtermékenyítő ereje, legragyogóbb fénye a Biblia és annak szíve: Krisztus. A világunknak égető szüksége van erre a fényre, hogy el ne homályosodjék, el ne sötétedjen.
Martos Balázs atya bibliamagyarázatai ezt a szelíd fényt, az evangélium fényét, a Teremtő szeretetének fényét sugározzák. Kívánom minden kedves olvasónak, hogy olvasás közben fel-felragyogjanak a szavak. A szavakba beleöntött gondolatok pedig segítsenek mindannyiunkat abban, hogy Isten szelíd fényességében járjuk életünk útját, és mindent megtegyünk azért, hogy általunk megfényesedjen a világ.”
