Fontos, hogy megértsük a szinódusi ülés célját, amely elsősorban lelkipásztori jellegű. Bár nem hagyhatjuk figyelmen kívül egyes országok kényes, sőt olykor drámai társadalmi és politikai helyzetét, a Közel-Kelet egyházainak főpásztorai lelkipásztori küldetésükre kívánnak összpontosítani. A szinódus különösen jó alkalom arra, hogy folytassuk az építő párbeszédet a zsidókkal, akikhez a szövetség hosszú történelmének megbonthatatlan szálai fűznek, valamint a muzulmánokkal – hangsúlyozta, majd erőteljes felhívást intézett a nemzetközi közösséghez: alapvető jog, hogy mindenki emberhez méltóan élhessen hazájában. Mindenki tegye meg tehát kötelességét: a nemzetközi közösség támogasson egy megbízható és törvényes utat, amely békéhez vezet. A térségben jelen lévő vallások mozdítsák elő azokat a spirituális és kulturális értékeket, amelyek az embereket összekapcsolják, és amelyek kizárják az erőszak minden megnyilvánulását. A keresztények továbbra is járuljanak hozzá a társadalmi felemelkedés műveihez, elsősorban az evangéliumi nyolc boldogsággal.
