„Megtapasztaltam, hogy ez az evangelizáció egyetlen útja” – mondta nemrég egy interjúban. Az elhatározást azután gyorsan követték a tettek, ami természetesen az Állami Egyházügyi Hivatalnak is feltűnt. 1966-ban Budapestre, az elnéptelenedett zugligeti Szent Család plébániára került káplánnak. 1968-tól lelkész az Alkantarai Szent Péter-templomban (Ferenciek tere). Fiatalok ezrei hallgatják beszédeit, lelkigyakorlatokat tart (többek közt külön az Új Ember munkatársainak is), házaspárok pasztorációjával foglalkozik egészen 1977-ig. Ekkor kinevezik plébánosnak a zugligeti Szent Család-plébániára, ahol működése alatt virágzó közösségi élet bontakozik ki, családpasztorációval, sok száz hittanossal, világi csoportvezetők bevonásával. Majd elérkezik a rendszerváltozás hajnala, s a történelmi jelentőségű feladatok sora, amelyek megoldása Kozma atyára vár. A németországi emigrációban élő Csilla von Boeselager bárónővel együtt elindítják a Magyar Máltai Szeretetszolgálat működését, és Kozma Imre a szeretetszolgálat elnökeként 1989-ben keletnémet menekülteket fogad be a zugligeti plébániára, majd további három helyszínre is; három hónap alatt összesen negyvennyolcezer-hatszáz embert szállásolnak el. S az embermentő küldetés folytatódik. 1989. december 22.: Romániában kitör a forradalom, és Kozma Imre még aznap megszervezi és elindítja az első segélyszállítmányt (huszonnyolc teherautóval) Erdélybe. Majd sorra a többit. De alig fejeződik be az előző, már jön az újabb történelmi kihívás. A jugoszláv háború alatt a máltaiak négyszáz sebesültet hoznak át magyar kórházakba, hatvanezer átmenekült ember ellátását szervezik meg. Kozma atya személyes közbenjárására Vukovárból négyezerötszáz civil menekül meg, mielőtt a szerbek porig rombolják a települést. A kilencvenes évek második felében Kozma Imre úgy dönt, hogy irgalmas rendi szerzetes lesz, és megújul a lelkében mindig is meglévő elköteleződés a betegek, köztük is a legszegényebbek iránt. Létrehozza a Budai Irgalmas-rendi Kórházat, a magyar katolikus egyház egyetlen kórházát. A hatvanas éveiben járó Kozma Imre számos hazai és nemzetközi magas rangú elismerést kap munkásságáért, történelmi időkben véghezvitt történelmi tetteiért. Néhány évvel ezelőtt Pécsett szívműtéten esik át, majd felépül, és mint mondja: jobban érzi magát, mint azelőtt. Kozma atya mint a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője napjainkban is tevékeny, az elmúlt hónapokban több helyen elmondta: „Az eladósodott magyar családok gondja-baja lett a mi gondunk is, másrészt a cigánytelepek felszámolása.”A tettek embere hetvenévesen is. Cselekvő szeretettel szolgálja a közösséget, amelyben élnie adatott. Isten éltesse őt erőben és egészségben!
