Fotó: Thaler Tamás
A budapesti Múzeum utca 11. szám alatt álló Károlyi-palotában rendezett ünnepélyes átadáson egyházi oldalról részt vett mások mellett Arszeniosz Kardamakisz ausztriai metropolita, magyarországi és közép-európai exarcha; Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, míg az épületet átadó kormány részéről jelen volt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár; Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
„Milyen szépek a jó hír vivőinek lábai!” – mondhatjuk most, hogy körünkben köszönthetjük a pátriárkát, és örömhírnek örvend az exarchátus – kezdte köszöntőjét Arszeniosz metropolita, majd elmondta, hogy az új épület, amelyhez új remények kötődnek, a sokrétű szolgálat bázisa lesz a kultúra, az oktatás és a hitélet terén egyaránt. – Dicső legyen az Isten neve, először is neki mondunk hálát ennek az épületnek az új életéért – hangsúlyozta a metropolita. Háláját fejezte ki a magyar kormány jóindulatáért és segítségéért, s köszönetet mondott többek között Kalota József protopresbiternek, a magyarországi gyülekezet jelenleg gyengélkedő vezetőjének, aki a múltban sokat fáradozott a közösségért.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az előzményekről szólt, mindenekelőtt a 2011-ben elhunyt Mihaíl Sztaikosz metropolitáról, aki hajdan Magyarországra jött, és újra megvetette a Konstantinápolyi Patriarkátus itteni működésének alapjait. Elmondta: hazánk nagy ajándékot kapott 2000-ben, amikor Bartholomaiosz pátriárka itt, Budapesten, a Szent István-bazilikánál hirdette ki, hogy immár a keleti egyházak is szentként tisztelik István királyunkat. Magyarország tudja, milyen hálával tartozik a keleti kereszténységnek, s viszonzásnak tekinti ezt az épületet.
Balog Zoltán egyebek mellett arról beszélt, hogy minden kormány döntéseiben akkor van erő és maradandóság, ha azok a történelemben és a kultúrában gyökereznek. Elmondta: ritka pillanat, amikor az ellenzék és a kormánypárt egyetért valamely kérdésben – a patriarkátus kérésének támogatása ilyen döntés volt. Seszták Miklós a tevékeny hit példáinak szerepét méltatta, köztük Szent Istvánét, aki magára vállalta a keresztény hit terjesztésének felelősségét. A miniszterelnök-helyettes ezt követően bemutatta a Múzeum utca és Ötpacsirta utca sarkán álló ingatlan történetét.
A köszöntőbeszédek után Semjén Zsolt átnyújtotta Bartholomaiosz pátriárkának az épület jelképes kulcsát.
A konstantinápolyi pátriárka beszédében dicsérte Istent, hogy ismét itt lehet a szeretve tisztelt Magyarországon, és az ezer évre visszanyúló kapcsolatokról beszélt. Úgy fogalmazott: mély meghatottsággal veszi át az épületet, amely a görög kultúra oktatására szolgál majd, és liturgikus központ lesz, „a barátság és a kölcsönös tisztelet jele”. Reményét fejezte ki, hogy a központ „új lendületet és erősebb hangot biztosíthat az exarchátusnak”. Köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak, és köszöntötte a „mindig oly szívélyes magyar népet”. Megemlékezett az elhunyt atyákról, akik hazánkban szolgáltak, különösen Mihaíl Sztaikosz metropolitáról, majd kérte az augusztus 20-án ünnepelt szentek közbenjárását, és pátriárkai áldását adta a jelenlévőkre.
Az épület átadását isteni liturgia követte a díszteremmel szomszédos, átmenetileg kápolnaként szolgáló teremben. A liturgián a Konstantinápolyi Patriarkátus papjai mellett orosz, szerb, bolgár és román ortodox papok is részt vettek.
Magyarország és Közép-Európa exarchája beszédében megindultan emlékezett vissza arra a napra, amikor Magyarország kereszténnyé válásának ezredik évfordulóját ünnepelte, s felhívta a figyelmet spirituális gyökereinkre. Szent István és Szent Hierotheosz püspök a mennyei palotából megáld minket – biztatott.
A szertartás végén Bartholomaiosz pátriárka szólt a hívekhez, akik megtöltötték a kápolnát és szinte az egész palotaépületet. Elvégeztük az isteni liturgiát – ez alapozza meg az új kezdetet. Az Egyetemes Patriarkátus valamennyi ortodox egyház édesanyja itt, Európában – hangsúlyozta az egyházfő. – Elsősorban Istent illeti a dicséret és a köszönet – mondta beszédében a pátriárka.
*
Az isteni liturgia után a hívek áldásra járultak Bartholomaiosz elé, aki egy kisméretű ikont ajándékozott mindegyiküknek, majd sajtótájékoztatót tartott.
Arra a kérdésre, hogy miként értékeli a görög ortodoxia helyzetét Magyarországon, a pátriárka a következőket mondta: Az ortodoxia nem új dolog Magyarországon. A régi gyökerek és kapcsolatok megerősödtek a 2000-es szentté avatáskor, s most, az épület átadásával tovább mélyülnek. Ápolni és művelni fogjuk a kultúrát; az épület otthont ad majd különböző konferenciáknak és a könyvkiadásnak egyaránt. Az egyházfő szóba hozta 2014-es magyarországi látogatását is, amelynek során egyezmény született a magyar állam és a Konstantinápolyi Ökumenikus Patriarkátus között.
A pátriárka beszélt Erdő Péter bíboroshoz fűződő barátságáról, és elmondta, hogy 2001 áprilisában a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának díszdoktorává avatták. Beszélt a kölcsönös meghívásokról is – legutóbb ő invitálta a bíborost, hogy csatlakozzon kappadókiai zarándoklatához.
Milyen lehetőséget lát a keleti és a nyugati kereszténység együttműködésére? – kérdezték a sajtó munkatársai Őmindszentségét. Bartholomaiosz pátriárka válaszában elmondta, hogy a Katolikus Egyházzal baráti kapcsolatokat ápol. Részt vett Ferenc pápa beiktatásán, és az azóta eltelt négy évben négyszer találkoztak. Megünnepelték Boldog VI. Pál pápa és Athenagorasz pátriárka történelmi jelentőségű találkozójának évfordulóját, s együtt látogattak el Leszboszra, hogy kifejezzék a menekültek iránti együttérzésüket.
Hangsúlyozta: a nyolcvanas évek óta párbeszéd folyik a keleti és a nyugati kereszténység között. A protestáns egyházakkal is jó a kapcsolata; alapító tagjai az Egyházak Világtanácsának. Mostani budapesti látogatása során találkozott Szabó István református püspökkel, tavaly pedig részt vett a reformáció kezdetének ötszázadik évfordulója alkalmából tartott megemlékezéseken. Úgy fogalmazott: számtalan közös gyökerünk van, és együtt szolgáljuk az embereket, akik súlyos problémákkal küzdenek napjainkban, sokan például lakhelyük elhagyására kényszerülnek.
Arra a kérdésre, hogy mit gondol a magyar kormány azon törekvéseiről, amelyekkel támogatni igyekszik az üldözött keresztényeket, a pátriárka elmondta: nagyra értékelik ezeket az erőfeszítéseket; majd hangsúlyozta, ők azt szeretnék, hogy a keresztény közösségek megmaradjanak a Közel-Keleten, ezért különösen hálásak azokért a lépésekért, amelyek a keresztény menekültek visszatérését támogatják.
+
Bartholomaiosz pátriárka augusztus 18-án érkezett Budapestre. Másnap délelőtt találkozott Erdő Péter bíborossal és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjaival, majd délután Szabó István református püspök-elnökkel és a Református Zsinat képviselőivel. Az augusztus 20-i Múzeum utcai átadóünnepség után a pátriárka délután találkozott Áder János köztársasági elnökkel, majd részt vett a Szent Jobb-körmeneten.
Verestói Nárcisz
