Sokirányú szociális, mozgalmi és írói tevékenységet folytatott. Részt vett az üldözöttek mentésében a II. világháború idején. 1943-ban tudatosan felajánlotta életét a társaságért, különösen a gyengékért, betegekért, azon esetre, ha egyházüldözés, a társaság és a testvérek üldözése következne be. Részlet naplójából: „Ó, fölséges Szentháromság!… én ma a társaság és a testvérek iránti hálából és szeretetből felajánlom magam, mint a társaság áldozatát!” 1944. december 27-én elhurcolták, és menekítettjeivel együtt a Dunába lőtték. XVI. Benedek pápa felhatalmazásával 2006. szeptember 17-én Erdő Péter bíboros Budapesten, a Szent István-bazilika előtti téren avatta boldoggá.
Szent Pongrác vértanú (Május 12.)
Diocletianus császár idejében a fiatal fiú megvallotta hitét. 304-ben halt vértanúhalált. Tisztelete akkor terjedt el, amikor Szimmachusz pápa a Via Aurelián templomot építtetett tiszteletére sírja fölé.
A Fatimai Boldogságos Szűz Mária (Május 13.)
A Boldogságos Szűz 1917-ben májustól októberig jelent meg a három fatimai gyermeknek: Lúciának, Ferencnek és Jácintának. Ferencet és Jácintát II. János Pál pápa avatta boldoggá Fatimában, Lúcia nővér kilencvenhét éves korában, 2005. február 13-án a coimbrai karmelita kolostorban fejezte be földi életét. II. János Pál pápa üzenetéből egy részlet, amelyet Lúcia nővér temetésére küldött: „Meghatottan emlékezem vissza a Lúcia nővérrel való találkozásaimra, és a lelki barátságnak azokra a szálaira, amelyek az idő múlásával egyre erősebbekké váltak. Mindig is éreztem imája mindennapi ajándékának támaszát, különösen a megpróbáltatások és a szenvedés nehéz pillanataiban. Bárcsak az Úr bőségesen megjutalmazná azért a nagy és rejtett szolgálatért, amelyet az egyháznak tett!” A Szűzanya a rózsafüzér buzgó imádkozását kérte a keresztény hívektől.
