– Az ünnepségsorozat 2009. április 19-én kezdődött, és 2010. április 18-ig tart. Megnyitására XVI. Benedek pápa köszöntőt küldött az ünneplő híveknek. Az év során az egyházmegye főpásztorai, Beer Miklós és Varga Lajos mellett velünk ünnepeltek Christoph Schönborn bécsi bíboros, Erdő Péter bíboros, prímás, Székely János és Katona István segédpüspök, a kegyhely tulajdonosa képviseletében Agostino Crepaldi kapucinus szerzetes, valamint számos világi méltóság és a zarándokok ezrei.
– Mi történt a besnyői pusztán kétszázötven évvel ezelőtt?
– Az Úristen Grassalkovich Antalt használta fel arra, hogy ezen a helyen szentély épüljön. A gróf egy loretói kápolna építését tervezte, ahol elhelyeztethetik az eredeti loretói kegyszobrot. A gödöllői kőműves, aki megbízást kapott a kápolna építésére, a munka kezdete előtti éjszakán álmot látott, amelyben arról értesült, hogy az építkezés helyén kincset talál. Nagy volt az örvendezés, amikor másnap az Árpád-kori romok között egy ezüstszelencében elhelyezett tizenegy centiméteres Madonna-szobrocskára lelt. Az építkezés indulásától különös erő jelentkezett. Az első csodától kezdve, amikor a gödöllői hentes keze meggyógyult, mindmáig hívő és kereső, sokszor Istentől távol élő emberek tapasztalják azt a légkört, amit leginkább a menny légkörének nevezhetnénk.
– Milyen programok várták a búcsúhelyre érkező zarándokokat?
– Egy történeti konferencia mellett bemutattuk az Egy hintó megmenekül – egy szobor megkerül című színdarabot az építtető gróf életéről, valamint a szobor megtalálásának történetéről.
A bazilika főbúcsúját augusztus 15-16-án tartottuk. Erre az alkalomra a Magyar Posta alkalmi bélyeget és borítékot bocsátott ki. A búcsú ideje alatt lehetőség volt első napi bélyegzésre is.
Az év folyamán Gödöllő diákjainak részvételével vetélkedőt tartottunk Grassalkovich Antal életéről és a kegyszoborról. Rajzpályázatot hirdettünk, melyre több mint száz munka érkezett az ország általános és középiskoláiból. Októberben emlékeztünk Klobusiczky Terézia grófnéra, akit különleges kapcsolat fűzött a kegyszoborhoz, hiszen gyógyulásáért ez előtt adott hálát minden szombaton.
– Gondolom, április 18. után is érdemes Máriabesnyőre látogatni!
– Ezen a napon közös rózsafüzért imádkozunk, majd ünnepi szentmise következik körmenettel, Beer Miklós váci püspök részvételével. Bemutatjuk a jubileumi év megnyitóján előadott Grassalkovich-színdarab folytatását: Áldott Besnyői Mária, óvj! címmel, majd a loretói litánia elmondása után elbúcsúztatjuk a zarándokokat.
Jövőre ismét ünnepre, kettős jubileumra készülünk, ugyanis a loretói kápolnát – a jelenlegi bazilika szentélyét – 250 éve, 1761. augusztus 14-én, Nagyboldogasszony vigíliáján, majd tíz évvel később, 1771-ben a ma is látható bazilikát szentelték fel.
– Mi érintheti meg a zarándokokat a Máriabesnyői Szűzanya közelében?
– Isten zarándok népe vagyunk, hozzá igyekszünk, aki atyai otthonában vár minket, hogy megossza velünk a maga isteni és örök boldogságát. Földi utunkon sokszor érezzük a fáradtságot, olykor el is tévesztjük a célt, s zsákutcában kötünk ki. Fölgyorsult világunkban egyre inkább érezzük, hogy szükségünk van erőforrásra, segítségre, bátorításra. Isten nem fukarkodik kegyelmeivel, sok-sok lehetőséget ad arra, hogy a fárasztó úton megpihenjünk nála.
