A pápa a drámai baleset minden áldozatát: a parlamenti képviselőket, politikusokat, a hadsereg képviselőit, a katyni áldozatok hozzátartozóit Isten irgalmába ajánlotta. Az elhunytak hozzátartozóinak és minden lengyel embernek őszinte részvétét fejezte ki, és mindenkit biztosított arról, hogy lélekben osztozik a gyászban. Lech Kaczynski lengyel államfő és kísérete Tupoljev 154-es gépe Szmolenszk közelében zuhant le. Kaczynszki elnök Katyn felé tartott, hogy tisztelegjen az előtt a huszonkétezer lengyel emléke előtt, akiket Sztálin katonái mészároltak le 1940-ben. A légikatasztrófában életét veszítette a lengyel küldöttség nyolcvannyolc tagja és a nyolc tagból álló személyzet. A szerencsétlenség a szmolenszki repülőtér közelében leszállás közben történt. Lech Kaczynski 2005 óta volt Lengyelország elnöke. Az ország vezetését ideiglenesen a parlament alsóháza, a Sejm elnöke vette át. Április 11-én, a Regina Coeli-imádság alkalmával mondott beszédében XVI. Benedek pápa ismét mély fájdalmát fejezte ki a kilencvenhat áldozatot követelő légikatasztrófa miatt. Benedek pápa az áldozatok lelki üdvéért mondott szívből jövő imádságáról és a „szeretett lengyel nép” támogatásáról biztosította hallgatóit. Később lengyelül is megszólalt. A pápa úgy fogalmazott: az áldozatok Katynba tartottak, ahol hetven évvel ezelőtt lengyel katonatiszteket végeztek ki. Mindannyiukat az élet irgalmas Urának kezeibe ajánlom. Imáimat egyesítem a lagiewniki szentélyben összegyűlt zarándokok imájával és az isteni irgalmasság híveivel szerte a világon. Lengyel szerzetesnők egy csoportja közvetlenül a pápa szavai után egy imádságot énekelt el a teljes csöndben, az apostoli palota udvarán. Április 10-én délelőtt Rómában Zenon Grocholewski bíboros szentmisét mutatott be a repülőgép-szerencsétlenség áldozataiért. A szertartáson részt vett a Solidarnosc szakszervezet kétszázötven fős delegációja, akik azért érkeztek Rómába, hogy megemlékezzenek II. János Pál halálának ötödik, az első szabad lengyel szakszervezet megalapításának harmincadik évfordulójáról. Grocholewski bíboros a szentmise előtt elmondta: a mai nap az öröm és hálaadás jegyében indult. A gyász órájában azonban most a szertartást az áldozatok lelki üdvéért mutatja be. A szertartáson jelenlévők egész Lengyelországért ajánlották fel imáikat. Erdő Péter bíboros, prímás érsek április 11-én a lengyel nagykövetségen személyesen nyilvánította részvétét, másnap délelőtt a hazai lengyelek templomában Juliusz Janusz nuncius mutatott be szentmisét, amelyben megemlékeztek a tragédiáról. A szentmise végén Erdő Péter bíboros is szólt a hívekhez. Szavai szerint együttérzésünk azért is olyan erős, mert a két nemzet közti barátság, valamint a lengyel és a magyar egyház közötti szolidaritás olyan eszmény, amely Lech Kaczyñski tevékenységében is kifejeződött, ahogyan ezt Sólyom László köztársasági elnök hangsúlyozta. A baráti kapcsolatok, a baráti szálak megerősítéséért, fölelevenítéséért sokat tett a két elnök. „Ezért mi ma is hálásak lehetünk, és ez az emlék arra kötelez bennünket, hogy a különleges barátság érzését és valóságát továbbra is ápoljuk” – zárta szavait Erdő Péter bíboros. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek és Beer Miklós váci megyés püspök 12-én a kecskeméti Szent Miklós-templomban mutatott be szentmisét. Ezt követően a Karol Wojtyla Barátság Központ előtt a két főpap jelenlétében gyújtották meg a részvét gyertyáit, fejet hajtva az áldozatok emléke előtt. Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök hétfőn este mutatott be szentmisét a szegedi dómban az áldozatokért. Lech Walesa a lengyel televízióban fejezte ki részvétét, és azt mondta, hogy ez a szerencsétlenség a „második Katyn” az ország életében. „Hazánk elitje halt meg, hatalmas veszteség érte a lengyel népet.” Az áldozatokért a gyászmisét szombaton este Krakkóban, a Wawel székesegyházában mutatta be Stanislaw Dziwisz bíboros érsek, II. János Pál pápa egykori magántitkára.
