Példás keresztény és családi élete hozzájárult ahhoz, „hogy az a nép, amelyet egykor a keresztények ostorának tartottak, a hithirdetők munkája révén olyan nemzetté váljon, amely mint a kereszténységnek századokon át hűséges követője, a hit bátor védőjének kitüntető nevét érdemelte ki” – írta VI. Pál pápa apostoli levelében. Veszprémben apácakolostort alapított, ahol udvarhölgyeivel hímzett templomi ruhákat. Neki tulajdonítják a koronázási palástot és a pápának adott miseruhát is. István király halála után a veszprémi kolostorban tartották fogva, majd 1045-ben Passauba távozott, ahol bencés szerzetesnő, majd apátnő lett. 1060 körül halt meg, és rövidesen szentként tisztelték.
