Fotó: Lambert Attila
A pályázat meghirdetésének idején Veres András még Szombathely püspöke volt, ezért is kedves volt számára a kezdeményezés. A püspök beszédében utalt arra az Ákos-koncertre, amelyet nyáron, a szombathelyi Szent Márton-találkozón tartottak. Az itt elhangzott dalokat sokan kívülről fújták, vagyis biztos, hogy nem akkor hallották őket először. Ez is mutatja, hogy ha az ember sok időt szán valamire, az előbb-utóbb a részévé válik.
„Ezeken az alkotásokon sokat kellett dolgozni, lehet, hogy az első próbálkozás nem is sikerült jól. Mivel sokat foglalkoztatok vele, annak témája, vagyis Szent Márton alakja közel került hozzátok. Művészi színvonalúak ezek az alkotások, de ennél is fontosabb, hogy mi maradt meg a szívetekben Szent Mártonból, lelkületéből. A tours-i szent püspök példája azt üzeni a ma embere számára, hogy vegyük észre a környezetünkben a rászorulókat.”
A püspök ezután Goethének azt a gondolatát idézte, amely szerint minden embernek naponta legalább egy műalkotást meg kellene néznie, hogy egyre szebb legyen a lelke. „Biztos, hogy a ti lelketek szebb lett azáltal, hogy Márton életével foglalkoztatok. Folytassátok ezt a munkát, mert sok tehetség rejlik bennetek, s emellett ne feledjétek, érdemes egy életet feltenni arra, hogy alkotásainkkal mások életét is szebbé tegyük” – fejezte be megnyitóbeszédét Veres András püspök.
Tokár János ferences szerzetes, a KPSZTI igazgatója Szent Márton püspökké választását idézte fel. Sokan nem akarták őt püspöknek, mások, leginkább a szegények viszont kiálltak mellette. Amikor felolvasták a zsoltárt, arra a szakaszra esett a választás, hogy „kisdedek és csecsemők ajkával hirdetteted dicséretedet ellenségeid előtt, hogy tönkretedd az ellenséget s a bosszúra kelőt”. Mindezt a jelenlévők Mártonra és támogatóira, a tiszta lelkű, ártatlan emberekre értették. „Olyanokra, mint amilyenek ti is vagytok.”
„Itt, a Sapientia aulájában Szent Péter és Szent Pál apostol szobra látható. Mi most magunk előtt is apostolokat láthatunk” – kezdte köszöntőjét Szatmári Györgyi, a Sapientia rektorhelyettese. Carlo Maria Martini bíborost idézte, aki szerint a fiataloknak az a feladatuk az egyházban, hogy kreatívak és nyitottak legyenek. „A sokszínű munkákat látva mi is tapasztalhatjuk, hogy ti vagytok az egyház lendülete.”
A képzőművészeti pályázatra érkezett műveket Szalay József, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium tanára méltatta. Elmondta, hogy rendkívül értékes parafrázisok születtek, melyekben sok humor és alkotóerő jelenik meg.
A katolikus óvodák és iskolák gyermekei számára kiírt, Így ünnepeljük Szent Mártont rajzpályázatra kétszázhetvenkét alkotást küldtek be, s a zsűri huszonnyolc munkát tartott alkalmasnak a kiállításon való megjelenésre. A tárgyalkotó pályázatra több mint száz mű érkezett, ezekből negyvenkilencet állítottak ki. Az iskolai szociális érzékenységet bemutató pályázat reklámplakát kategóriájában azt kellett szemléltetni, hogy a diákok milyen tevékenységet végeznek szívesen szociális területen, és erre hogyan hívnák meg társaikat. A kreatív műveltségi vetélkedő során a felső tagozatos és a középiskolás csapatoknak Tours-i Szent Mártonról és koráról, valamint a szent kultuszáról szerzett ismereteiket kellett kamatoztatniuk. Az írásbeli fordulóban egy Szent Márton életét bemutató képregényt kellett elkészíteni.
A kiállításon rendkívül sokféle alkotás látható. A rajzokon és a festményeken kívül találunk itt mécsestartókat, agyagszobrocskákat és textilbábokat is, de gyakorlótésztából, glazúrból és élelmiszerekből is készültek képek. A Nagybajomi Kolping Katolikus Szakképző Iskola kőműves- és festőtanulói templommakettet, a Szekszárdi Kolping Iskola kertészei és virágkötői díszes keresztet készítettek. Két másodikos szakácstanuló egy napon át dolgozott az ételalkotáson, amelynek kontúrja olajbogyó, de gépsonkát, kápia paprikát és halat is felhasználtak hozzá. Mint azt Koller Tamás intézményvezető elmondta, a magas szintű szakmai tudásról tanúskodó pályamunkák elkészítése során a diákokhoz közelebb került Szent Márton lelkülete.
