A zene valóban várost épített – és (sz)épít ma is. Vendégprodukciók, ősbemutatók, élvonalbeli hazai és külföldi művészek emelik Miskolc és a fesztivál presztízsét. Magyarországon először itt hangzott el Alfano Feltámadása, Giordano Szibériája, Csajkovszkijtól a Mazeppa és Az orléans-i szűz, hazai premier volt Schönberg Mózes és Áronja. Jött Baglioni, Bruson, Hale, Marton, Baltsa, Nyesztyerenko, Obrazcova, Silja, Burchuladze, Grigorian, Agache; magyar közönség előtt Miskolcon debütált Ramón Vargas, Zeljko Lucic, Michéle Crider, Galina Gorchakova, Elena Mosuc, Arturo Chacón-Cruz, három Roberto: Scandiuzzi, Frontali és Servile; vezényelt itt Vladimir Jurowski, José Cura, Alexander Anissimov, Nicola Luisotti, Alexander Vedernikov… „Világraszóló” esték: Don Giovanni, Pikk dáma, A karmeliták párbeszédei, Tell Vilmos, Lammermoori Lucia, Fedora, Jenufa, sorozatnyi Kékszakállú, Massenet Manonjának balettváltozata a Bécsi Staatsoper vendégjátékában… Múlt héten az Operaház Székely Bertalan-termében tartott médiatalálkozón számoltak be a jubileumi nyár várható programjairól. A gyorsmérleg szerint a Bartók+Európa 2010 fesztiválon június 9. és 20. között a kontinens huszonhét országa képviselteti magát; huszonhat operaelőadás, öt balett-, illetve táncest, valamint huszonhárom koncert várja az érdeklődőket. Az ünnepi alkalomra Vajda János szimfóniát komponált, amelyet a nyitóhangverseny keretében a Pécs2010 nagykövete, a Pannon Filharmonikus Zenekar mutat be. Kocsis Zoltán, a Nemzeti Filharmonikusok vezetője méltatta a fesztiváligazgató, Bátor Tamás szervezőmunkáját, ügyszeretetét, a „küldetésükbe” vetett hitét. A tavalyi programra utalva megjegyezte: nincs még egy olyan hely a világon, ahol egymást követő estéken szólal meg a Wozzeck, a Lulu, illetve a Mózes és Áron… Miskolcnak köszönhető, hogy a Nemzeti Filharmonikusok figyelme az operaműfaj felé fordult, aminek eredményeként nagy sikerű közös produkciók születtek (Pelléas és Mélisande, Mózes és Áron). Folytatásként Kocsis Zoltán új misszióba kezd: Richard Strauss itthon kevésbé ismert, ritkán vagy egyáltalán nem játszott zenedrámáinak népszerűsítésébe. Az első a Daphne lesz, Rost Andreával a címszerepben… A kétszáz éve született Erkel Ferencre a Bánk bán ősváltozatával – Vidnyánszky Attila országjáró debreceni előadásával – emlékeznek; a Kolozsvári Állami Magyar Opera pedig a Saroltát újítja fel a bicentenáriumra. Bartók Kékszakállúját – Puccini Gianni Schicchijével párban – Kerényi Miklós Gábor állítja színpadra, aki különleges látványszínházat és „előadót- nézőt próbáló” gondolati kalandokat ígér. Jules Massenet Saljapinnak komponálta a Don Quichotte-ot. A búsképű lovagról szóló operát nálunk a „szereptulajdonos” orosz basszista kedvéért tűzte műsorra a pesti Városi Színház (Népopera) 1929. november 29-én. Az utóromantikus, „érzelmes-szecessziós” hangvételű mű most a Szófiai Nemzeti Opera vendégjátékában, Plamen Kartaloff rendezésében kerül színre. Az elmaradhatatlan „Három tenor” koncerten ezúttal Badri Maisuradze, Michal Lehotsky és az „újonc” Giorgio Beruggi vetélkedik egymással. Az utolsó nap délutánján a Milánói Scala Énekkara népszerű operakórusokat énekel, a zárógálán pedig mások mellett ismét fellép Miskolcon az elmúlt évtizedek kiváló hőstenorja, a hetvenesztendős Giuseppe Giacomini. A Bartók rádió kilenc eseményt rögzít-közvetít, és a Duna Televízió is hűséges krónikása lesz a tizenkét napnak.
(Megújult honlap: www. operafesztival. hu.)
