A hit örökségének megőrzése és továbbadása az egész egyház, de különösen a püspökök feladata. A híveket vezessék el az érett és felelős keresztény hit útjára. Fordítsanak nagy gondot a hitoktatásra, a szentségek vételére való felkészítésre. Szükség van a Szentírás, a katolikus egyház katekizmusa, az egyházi tanítóhivatal, a II. vatikáni zsinat és a pápai enciklikák ismeretének elmélyítésére. A lelkipásztori program nagy elkötelezettséget igényel minden nemzetiségű és szertartású katolikus lelki javának szolgálatában. Tegyenek tanúságot az egységről, folytassanak őszinte párbeszédet, és működjenek együtt.Köszönetét fejezte ki a Szentatya a romániai főpásztoroknak azért a nagylelkű elkötelezettségért, amellyel szolgálják hazájuk katolikus közösségének újjászületését és fejlődését. Továbbra is legyenek Krisztus nyájának buzgó pásztorai, akik az egyetlen egyházhoz tartoznak, és tiszteletben tartják a különféle rítusok hagyományait. A papság évében a pápa arra buzdította a romániai püspököket, hogy viseljék gondját papjaiknak. Fordítsanak nagy gondot egyházmegyéjükben a szerzetesrendekre is. A papi és szerzetesi hivatások virágzása függ a keresztény családok erkölcsi és vallási egészségétől – hangsúlyozta. Napjainkban sajnos számos veszély fenyegeti a család intézményét a szekularizált és irányt veszített társadalomban. A katolikus családok, amelyek a megpróbáltatások idején nagy árat fizettek evangéliumi hűségükért, most nem mentesek az abortusz, a korrupció, az alkoholizmus, a kábítószer vagy az emberi méltósággal ellentétes születésszabályozási eszközök csapásától. Ezekre a kihívásokra úgy lehet válaszolni, ha megfelelő plébániai tanácsadókat létesítenek a családok és a fiatalok segítésére. Elő kell mozdítani, hogy a keresztény értékek jelen legyenek a társadalomban. Az egyház jelentősen hozzá kíván járulni a kiengesztelődött és szolidáris társadalom építéséhez, feltartóztatva az elvilágiasodás folyamatát. Az ipari és mezőgazdasági rendszer átalakulása, a gazdasági válság, a kivándorlás nem kedveznek a hagyományos értékeknek, amelyeket ismét meg kell erősíteni. A pápa ezután a katolikusok és ortodoxok közötti testvériség tanúságtételéről szólt: a megosztottság helyett nyissák meg szívüket a kiengesztelődés számára. A Szentatya tudatában van azoknak a nehézségeknek, amelyekkel a katolikus közösségeknek ezen a téren szembe kell nézniük. Reméli, hogy az igazságosság és a szeretet lelkiségének megfelelően találnak megoldást a kérdésekre. Tavaly a romániai hívek megemlékeztek II. János Pál hazájukban tett apostoli látogatásának tizedik évfordulójáról. Péter utóda egy többségében ortodox nemzetet keresett fel akkor, ahol évszázadok óta jelentős katolikus közösség is él. A látogatás lendületet adott az egységtörekvéseknek. Ma az ortodoxok és katolikusok közötti együttműködés különösen fontos, hogy együtt tegyék láthatóvá Európa keresztény gyökereit, közösen védelmezzék a keresztény értékeket az élet minden területén. Az ortodoxok és katolikusok közötti építő párbeszéd nemcsak hazájuk, hanem egész Európa javát szolgálja – mondta XVI. Benedek pápa. Ioan Robu bukaresti érsek, a romániai püspöki konferencia elnöke a kihallgatáson meghívta XVI. Benedek pápát, tegyen lelkipásztori zarándoklatot az országban.
