Az ülésen Urbán József piarista tartományfőnök a szerzetes pap szolgálatáról, Várszegi Asztrik püspök, bencés főapát, a konferencia elnöke szerzetesközösségeinknek a magyar társadalomban és egyházban betöltött szerepéről tartott előadást. Orosz Lóránt ferences, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola rektora és Deák Hedvig domonkos nővér, rektorhelyettes a hazai szerzetesi utánpótlás képzését végző intézmény helyzetéről számolt be. A találkozón a rendfőnökök előkészítették a szerzetesek elhurcolásának hatvanadik évfordulója alkalmából júniusban sorra kerülő megemlékezést. Az ülés első napján Juliusz Janusz érsek, apostoli nuncius a rendi elöljárókkal együtt mutatta be a szentmisét, homíliájában az egyháznak a szekularizált világban betöltendő szerepéről, küldetéséről is beszélt. Szekularizált világban élünk, amely telve van egoizmussal, amelyet elsősorban a konzumizmus jellemez, s ahol Isten igéjét nem szívesen hallgatják. Nehéz egy olyan társadalomban hirdetni az igazságot, amely nem ismeri el Istent, nem veszi figyelembe az egyetemes, örök értékeket, egy olyan társadalomban, amelyben a relativizmus dominál – mondta Juliusz Janusz érsek. – Talán ez az a pillanat, amelyben az Úr meg akarja újítani az egyházat és a társadalmat, éppen a szent emberek által – olyanok által, akik az ellentmondás jelei ebben a konzumvilágban. Lássuk be, mindez a régi módon nem megy – tette hozzá Várszegi Asztrik. – Ma már nem elég az evangélium értékeit „elméletben”, a hagyományos, bevett szókészlettel kifejtve „átadni”. A megélt hit tapasztalatát kell újra megfogalmaznunk, hogy a felnövekvő generáció számára szívvel, lélekkel is érthető, intellektuálisan befogadható legyen.Várszegi Asztrik, a magyarországi férfi szerzetes-elöljárók konferenciájának elnöke lapunknak elmondta: a szerzetes mint Isten országának jele, kérdéseket vet fel a mai társadalom számára. „Provokál”, és ezáltal válaszadásra késztet. A szerzetes elsődlegesen nem azzal szolgál, amit tesz, hanem azzal, aki: Istennek szentelt személy, aki szabaddá válik önmagától, hogy Istent dicsérhesse, és felebarátait szolgálhassa. Létével „jelzi”, hogy nincs olyan életállapot, amelyet Isten ne szentelhetne meg. A szerzetes tanúságot tesz arról, hogy az életben nem az anyagi javak a legfontosabbak, és arról is: ha valaki tisztaságban élve képes szabadon megtartani és megnyitni a szívét mások felé, akkor egyedül is lehet igazán boldog ember. Kétségtelen, hogy a szekularizációnak inkább a hátrányos vonásait látjuk – folytatta a bencés főapát –, de hívő keresztény emberként ennek ellenére sem érhetjük be a negatívumok, a megbélyegző kritika ismételgetésével. Ne feledjük, mi is a társadalom része vagyunk! Zsákutca az is, ha a jelen problémái, kihívásai közepette minduntalan a múltba fordulunk. Be kell látnunk például, hogy a fiatalok nem felelősek azért, ami korábban történt. Bölcs keresztényként, ismerve múltat és jelent, nagy tapintattal és szeretettel kell felajánlanunk embertársainknak a keresztény utat. A szerzetesközösség legyen a fiatalok számára: család, otthon és a spirituális növekedés helye. A múlt heti ülésen a rendfőnökök előkészítették a szerzetesek elhurcolásának hatvanadik évfordulója alkalmából tartandó idei megemlékezést, amelyet júniusban rendeznek meg Budapesten, a budai ciszterci Szent Imre-templomban. A megemlékezés alapgondolata: hálát adni azokért, akik só és kovász maradtak sokak számára, azután is, hogy a szerzetesközösségeket szétverték. Ugyanakkor – egyetértésben a hazai női szerzetesrendek vezetőivel – a jövő építéséről is szól majd ez a rendezvény, hiszen nem vezet sehova, ha egyoldalúan a múlthoz kötődünk – hangsúlyozta Várszegi Asztrik. Magyarországon jelenleg harminc férfi szerzetesrend működik, összesen hétszázhuszonhét taggal, közülük több mint ötszázan felszentelt papok. A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán jelenleg hetven szerzetes, illetve szerzetesnövendék tanul. Orosz Lóránt, a főiskola rektora elmondta: tíz év tapasztalata azt mutatja, jó döntés volt, amikor a három nagy múltú intézmény, a bencés, a piarista és a ferences teológiai főiskola egyesült. A hazai férfi szerzetesrendek elöljárói évenként kétszer találkoznak, legközelebb idén októberben 21-én Budapesten. A találkozó témája a szerzetesség és a környezetvédelem kapcsolata lesz.
