Az első világháború után már arra is gondolhattak, hogy távoli országokban világmissziós feladatot vállaljanak. Észak- és Dél-Amerika mellett Kínára esett a választásuk. Amikor a rend meghirdette tagjai körében az ázsiai missziós munka lehetőségét, negyven szerzetes jelentkezett. Közülük heten kapták meg Cesare Orsenigótól 1929 szeptemberében a hitterjesztők hagyományos jelképét, az úgynevezett missziós keresztet. A ferencesek missziós irodát állítottak fel a kezdeményezés népszerűsítésére, előadásokat tartottak országszerte, missziós újságot és füzetsorozatot indítottak. A kínai misszió terve lázba hozta az egész országot, így sikerült előteremteni az utazáshoz és a letelepedéshez szükséges pénzt. Az első magyar szerzetesek nyolcvan éve, 1929. december közepén érkeztek meg az ázsiai országba. Vezetőjük Károlyi Bernát atya volt. Másfél évig Sanghajban maradtak, nyelvtanulás céljából összeállítottak egy kétezer szavas kínai-magyar szótárt, és néhány évvel később az Újszövetséget is lefordították kínaira. A nyelv elsajátítása után a magyarok letelepedését a tiroli ferencesek segítették, akik már egy évtizede tevékenykedtek az ország Hunan tartományában. A magyar missziós munkának e tartomány Paoking nevű városa lett a központja. Iskolát, kórházat, két árvaházat (egyet fiúknak, egyet lányoknak), valamint hitoktatóképző intézetet alapítottak. A ferences misszió életképességét bizonyítja, hogy 1936-ban ezer felnőtt keresztelkedett meg, és további nyolcszázhatvan úgynevezett katekumen készült a keresztségre. A Szentszék nagyra értékelte a magyarok lelkipásztori munkáját, 1938-ban a magyar misszionáriusok által ellátott területen apostoli prefektúrát hoztak létre, amely az egyházmegyévé alakulás első lépcsőjét jelentette. Az első prefektus Lombos László lett. A misszionáriusok igen nehéz körülmények között dolgoztak, mivel a harmincas években polgárháború zajlott, majd jött a világháború, végül a kommunista hatalomátvétel, aminek eredményeképpen 1952-ben valamennyi magyar ferencest kiutasították Kínából. Vértanúja is van a ferences missziónak, ugyanis Károlyi Bernátot az ÁVO kínai kémnek nyilvánította, és 1950-ben letartóztatták. Négyévi szenvedés után, 1954-ben a börtönben hunyt el, az új köztemető 301-es parcellájában temették el, de sírját nem sikerült beazonosítani. Boldoggá avatása folyamatban van.
Ferences Sajtóközpont
