Úgy gondoltam, nagy szerencséje az irodalomtudománynak, hogy a gondviselő Isten azt a feladatot is kijelölte szolgája számára, hogy Pilinszky János költészetével foglalkozzék, a Kráter című kötet talányos verseinek megértéséhez segítsen. A Kráter peremén című gyűjteménye négy (!) kiadást ért meg, s az egyetemeken ajánlott olvasmány. Ám a vele folytatott beszélgetés (Fülöp Zsuzsanna a kérdező a Kairosz Magyarnak lenni című sorozatában) meggyőzött arról, hogy a versmagyarázat életének szerény része, s ahogy szembesültem sokrétű papi tevékenységével, azt is megértettem, miért ebben a sorozatban, s nem a másikban (Miért hiszek?) jelent meg ez a kötet. A hit, a gondviselő Istenbe vetett bizalma ugyanis olyan természetes része életének és egyéniségének, hogy talán nem is tartaná érdemesnek beszélni róla. A magyarságért végzett munkája egészen más. S ez nemcsak cselekedeteiben, szervező tevékenységében nyilvánul meg, hanem abban a módban is, ahogy népe mai soráról és holnapi kilátásairól beszél. Világosan fogalmaz: az egész emberiség krízishelyzetben van, de – mint mondja – „évmilliárdos túlélési képességgel és tapasztalattal rendelkezünk”, s ez a tudat reménységgel tölthet el bennünket. A túléléshez azonban nemcsak belátás és tapasztalat szükséges, hanem erkölcsi szilárdság is, azoknak az életeszményeknek a visszaállítására, amelyeket sokáig tagadott a korlátlan fejlődést valló elit. (Szinte teljesen hasonló belátásra jut egyik cikkében a bencések generális apátja, amikor arról eszmélkedik a Bilder der Frau című hetilapban, hogy lezárult a tékozlás korszaka, az emberiségnek meg kell tanulnia a lemondást és a józan egyszerűséget.) Jelképesnek érezhetjük, hogy Kuklay Antal (öt falu lelkipásztora!) a Sárospataki Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény vezetőjeként – a kassai dóm alapítványával közösen – Szent Erzsébet-út megvalósításán munkálkodik: Sárospataktól Kassáig. Zarándokösvény lenne ez, amely az atya álmaiban egy tíz országon átvezető út lenne. Aligha véletlenül áll ennyire közel a szívéhez Szent Erzsébet, hiszen pasztorációs tevékenységének egyik fontos része a szegényekről, elesettekről való gondoskodás, a sorsuk megkönnyítésére irányuló erőfeszítések. Példamutató, amit az iskolába járó roma gyerekek tanulásának megkönnyítéséért tesz, vagy az a mód, ahogyan „beavatja” híveit a művészetek világába, ahol ugyancsak egy magasabb világrend üzenete érintheti őket. A körömi plébánián valóban műhely működik, melynek vezetője pontosan tudja, milyen sokféle esélye van, hogy megérintsen bennünket a kegyelem. Kuklay Antal kicsiny és felnőtt hívei Tóni atyának nevezik. Ez mindent elárul személyiségéről.
