Vonzotta, szervezte az Istenben hívő emberek mellett azokat is, akik nem ismerték az együvé tartozás örömét, a szeretetközösség erejét, Jézus közelségének biztonságát. Hasonló gondolatok foglalkoztathatták a pátyi római katolikus közösség tagjait is, amikor a millennium évében elhatározták, hogy Szent István után ezer évvel méltó házat építenek Istennek és a hívek közösségének. A Zsámbéki-medence festői környezetében található, mintegy hatezer lelkes település lakossága folyamatosan gyarapodik. A török idők során elnéptelenedett falvakba református magyarok települtek, akik a történelem viharaiban is hűek maradtak szűkebb hazájukhoz. Pátyon ma is élő és erős közösségük működik. A betelepülések során azonban nőtt a római katolikus hívők számaránya is, ami ma eléri az országos átlagot. Jelenleg a – háború után államosított, de a rendszerváltozás után visszakapott – katolikus közösségi házban tartják a szentmiséket. A hívek minden áldozatot vállaltak, hogy komfortossá tegyék a volt mozitermet, de az mára már alkalmatlanná vált a bővülő közösség befogadására.
A millenniumi elhatározást tettek követték. Tervek születtek, amelyek közül Gutowski Róbert helyi építész munkája hamarosan megvalósul. A régi szokásoknak megfelelően keletelt, a falu közepén, dombra épülő istenháza vasbeton szerkezetének munkálatai május végére befejeződnek. A készülő épületegyüttesben nemcsak a templom, de a plébánia, a közösségi ház is helyet kap. Azt tervezik, hogy egy olyan kultúrközpont lesz a katolikus közösség új otthona, amely az egyre fejlődő, gazdagodó pátyi polgári közösségi életet is szolgálja majd. Azért, hogy 2008. november 5-én, Szent Imre napján megszólalhassanak a templomszentelési misére hívó harangok, a székesfehérvári egyházmegye templomaiban április 13-án gyűjtést rendeztek a pátyi templom javára.