Erdő Péter bíboros előadásában az általános és a szolgálati papságról beszélt. Szólt továbbá a két szín alatti áldozásról, amelyre gyakorlati okokból inkább csak nagyobb ünnepeken kerül sor, valamint arra kérte a papokat, hogy a gyerekek, akik még nem voltak elsőáldozók, a „kis keresztet” mise végén kapják meg. Fontos, hogy a gyermek megkülönböztesse az Úr testének vételét az egyszerű áldástól. Süveges Gergő tévés műsorvezető elmondta: az előadónak tisztában kell lennie azzal, kiknek, milyen alkalomból beszél, így tudja megfelelően összeállítani mondanivalóját. Udvardy György püspök azt hangsúlyozta, mennyire fontos a szabadságra, a felelős döntésre nevelés, hogy a fiatal megtanuljon értelmesen élni. Bárány Béla biztatta paptársait, igyekezzenek bevonni a híveket a lelkipásztori munkába, mert Isten nem azt várja a paptól, hogy egyedül szolgáljon. A hívek megérzik a közös munka örömét. Tiboldi Gábor ministránsreferens, a Rózsafüzér királynéja-plébánia káplánja a fiatalokkal való foglalkozás jelentőségét hangsúlyozta. A ministránvezető-képzőn lehetőséget teremtenek a résztvevők számára, hogy megismerjenek egy papnövendéket, a beszélgetésekben pedig előkerülhet a kérdés: „Nem gondolkodtál arról, hogy pap vagy szerzetes légy?” Dobszay Benedek ferences szerzetes a hivatásgondozásról beszélt, amelyet nehezít, hogy a fiatalok nem látnak elég sok vonzó példát a hűségre és a kitartásra.
