A kerekasztal nyolc munkacsoportban dolgozik majd: áttekintik a családtámogatási rendszert, a család és a munka összeegyeztethetőségének módjait, a férfiak és a nők szerepét a családban, a fiatalok lakáshoz jutásának támogatását, a megszülető gyermekek esélyegyenlősége megteremtésének, valamint a társadalom- és egészségbiztosítás lehetőségeit, a párkapcsolati problémák megoldási módjait, illetve a közbeszéd tudatos megváltoztatásának eszközeit. – Az ország talán legnagyobb problémája, hogy nem születnek meg azok a gyermekek, akik harminc-negyven év múlva fenntartják az országot – mutatott rá Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. – Mindannyiunk hivatása, hogy fölneveljük a következő generációt. Ezt kell tudatosítani a társadalomban. Spéder Zsolt, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója hozzátette: egy utánkövetéses vizsgálatból, amely életük fordulópontjairól faggatja háromévente a résztvevőket, kiderült, azoknak, akik szerettek volna gyermeket, az elmúlt három évben csak harminc százaléka váltotta valóra terveit. A maradék hetven százalék egyharmada végleg letett a gyermekvállalásról. A politikának és a civil szervezeteknek nagy szerepük van abban, hogy a párok megvalósítsák céljukat, azaz hogy gyermeket vállaljanak. A kerekasztal céljai összecsengenek a néhány hónapja szintén Kopp Mária által kezdeményezett Három királyfi – három királylány mozgalom céljaival, a társadalom és a közélet még több képviselőjét bevonva a népesedési problémáról szóló párbeszédbe. – A megoldáshoz széles társadalmi összefogásra van szükség. Most lehetőség nyílt arra, hogy szakemberek, politikusok, vállalkozók, a történelmi felekezetek, civil szervezetek és szakszervezetek képviselői egy asztalhoz üljenek – mondta Kopp Mária. – Nem elvi vitákat folytatni, hanem konkrét javaslatokat megfogalmazni.
