A katolikus karizmatikus megújulást a Szentlélek hívta életre, hogy általa bátorságot és örömöt hozzon mindenki szívébe. A Lélek eltölti ajándékaival a közösség tagjait, rendes és rendkívüli karizmákat ad nekik, amelyekkel egymást szolgálhatják az egyházban. A karizmatikusok vallják, hogy a Szentlélek csodáit éljük napjainkban, ami megmutatkozik sokak megtérésében, gyógyulásában, szabadulásában és abban, hogy a megújulás tagjai közösségben tudnak lenni és szolgálni. Amint Hummel Dávidtól, a karizmatikus megújulás ifjúsági referensétől megtudtam, a tábornak kettős célja volt. Egyfelől – amint az őszi ifjúsági találkozónak is –, hogy a mozgalom nyisson a fiatalok felé, minél jobban bevonják őket közösségeikbe, másfelől, hogy a Szentlelket még jobban megismerjék. Mint a referens elmondta: azért is gondolták, hogy nyári tábort szerveznek, mert ilyenkor a gimnazisták és az egyetemisták jobban ráérnek, s a pihenés idejét szeretik közösségben eltölteni.
A július 12. és 16. között megrendezett tábor helyszíne az Adyliget közelében található Sztrilich Pál Cserkészpark volt, ahol festői környezetben a táborozás minden eszköze rendelkezésére állt a közel negyven fiatalnak és a tizenhét segítőnek. A tájvédelmi körzetben lévő táborhely ideális körülményeket biztosított ahhoz, hogy a résztvevők megélhessék a Lélek közelségét, a közösség erejét, annak minden örömét. A Szentlélektől lángra gyújtva, dicsőítő, lelkes szívvel lehettek együtt a fiatalok, akik elsősorban a mozgalom tagjai közül kerültek ki, de barátok révén olyanok is eljöttek, akik most ismerkednek a karizmatikus megújulással, vagy esetleg más keresztény felekezethez tartoznak.
A táborban voltak tanítások például a férfi- és női identitásról, Krisztus követéséről, a közösségről. A tábor programjának fontos része volt minden délben a szentmise. A rendezvénysorozat résztvevője volt Hegyháti Tibor pécsi egyházmegyés pap, aki Görcsönyből érkezett. Gyóntatott és egyik nap misézett. Emellett meglátogatta őket Mohos Gábor, a püspöki konferencia titkára, illetve misét mondott még Csernai Balázs atya Pápáról, Kemenes Gábor nagykovácsi plébános és Hugyecz János, az egri szeminárium prefektusa is. Az ebédet követő csendes pihenő után fakultatív programok, majd a vacsora után dicsőítés következtek, és a Szentlélek által vezetett ima zárta a napot. E pár nap jó alkalmat nyújtott arra, hogy az ország különböző vidékeiről érkezett fiatalok megismerjék egymást, beszélgessenek, baráti kapcsolatok alakuljanak ki. Emellett persze a nyári táborok nélkülözhetetlen kellékei is jelen voltak: sportolási lehetőség, íjászat és légpuskalövés, dobócsillag, fúvócső és kötélhúzóverseny. A táborban volt egy szolgáló testvér, aki korábban alezredesként dolgozott, s katonáknak oktatta a nehéz helyzetekben való túlélést. Most a fiatalabb résztvevőknek szervezett hasonló, persze a civilek képességeihez alakított túlélőtúrát a környéken. Egyik este, amikor a tűző nap lenyugodott, alkalom nyílt dicsőítő tánc tanulására is. Aztán egy másik hasonló alkalommal a Budapesti Autonóm Gyülekezet, majd a Golgota Keresztény Gyülekezet zenélt s tartott dicsőítést. A fakultatív délutáni programok között komoly szerep jutott a szellemi műhelymunkának, ennek során többek közt a Szentlélek-keresztség, az okkultizmus, a karizmák vagy a szexualitás kérdéskörében hangzottak el szakemberek előadásai. A tábor célja teljesült. Aki már találkozott Istennel, annak hite elmélyült, megtapasztalhatta a közösség erejét. Aki pedig keresőként érkezett, és nem volt benne mély tapasztalat Istenről, annak segítettek annak meglelésében. A tábori dicsőítésekben mindenki megélhette Isten közelségét, megtapasztalhatta a Szentlelket. A testvéri szeretet légköre segítette az evangélium befogadását, a néhány nap mindenki számára a Szentlélekkel való töltekezés ideje volt. Lelkesen – „Lelkesen” térhettek haza a fiatalok.
