Az idő, időnk, hol késik,
hol előre megy.
A Nagy Pünkösd eljön,
míg most a sötétség
mindent beborít izzó
sugarak alatt.
Hullanak a pünkösdi rózsák –
lelkembe hasít
minden pillanat,
áruló szirom,
mely egyenest zuhan:
pillanatok hullása,
míg az idő biztosan
Pünkösd felé rohan.
