A nyughatatlan természetű Teresa Sánchezre – Avilai Szent Terézre – legelőször az ágostonos apácák voltak hatással. A Megtestesülésről nevezett kármelita kolostorba 1635-ben lépett be. Ez abban az időben inkább egy „előkelő háznak”számított, a klauzúrát nemigen tartották. E sem nem egyházi, sem nem világi intézmény megbetegítette, 1639-ben el is hagyta a kolostort. Látásmódja akkor változott meg, amikor kezébe került Francisco de Osuna Harmadik lelki ábécéskönyve. Nem sokkal ezután egyre többször voltak látomásai, melyeket nagy hatású könyvében le is jegyzett. Az egyháztanító születésének ötszázadik évfordulóját idén ünnepeljük.
Roger Schütz és Avilai Nagy Szent Teréz – bár más-más korban éltek és máshonnan indultak – mindketten eljutottak addig a pontig, amikor kimondhatták: egyedül Isten elég!