Az ábrázolásnál fontosabb Miklós püspök élete, tevékenysége. Ezért inkább a megnevezésére irányítsuk figyelmünket: Csodatévő. Igen, Miklós püspök ezért és így lett híres az egész világon. Talán nincs is olyan hely a földön, ahol ne ismernék a leghíresebb csodáját: úgy mentette meg a bűnös élettől a férjhez menés előtt álló három lányt, hogy arannyal telt zacskókat dobott be az ablakukon. Azt is tudják mindenütt, hogy Mikulás éjjelén még manapság is ezért teszik ki a gyermekek a cipőjüket az ablakba.
Szent Miklós püspök emléke tehát „csodatévőként” maradt fenn. Pedig ő bizonyára nem ezt akarta; „a hitnek szabálya, a béketűrésnek példányképe és az önmegtagadásnak tanítója” kívánt lenni, ahogy liturgikus szövegünk megfogalmazza róla. Mégis „csodatévőként” ünnepeljük, akinek csodái szeretetéből és jóságából fakadtak. Mert valójában nem is ő vitte végbe csodás tettei nagy részét, hanem maga Isten. A szó igazi értelmében – amennyiben valódi csodáról beszélünk – más nem is tehet csodát. Csak a mindenható Teremtő, aki a világ törvényeit teremtette, csak ő tudja felfüggeszteni e törvényeket. És ha olyan szent életű embernek a kérésével találkozott, mint amilyen Szent Miklós volt, akkor az ő jóságára és szeretetére való tekintettel meg is tette ezt (mint például a hajóról a tengerbe esett és megfulladt fiú életre keltése esetében).
Ámde Szent Miklós életének sok eseményét nem is kell ilyen „szigorú értelemben vett” csodának tekintenünk. Mert nem a természet törvényeinek felfüggesztését vagy kikapcsolását jelentették ezek. Sok olyan nem várt, különleges eseményt is csodának tartottak már az életében, mint az említett leghíresebb jótéteményét. Nem tudták a megajándékozott lányok, honnan és hogyan kerültek az arannyal teli zacskók az ablakukba. Csak jóval később derült ki, hogy Miklós püspök jóságos szeretetének köszönhették az „égből pottyant” ajándékot.
Szent Miklós nyomdokain járva mindenki lehet bizonyos értelemben „csodatévő”. Egy nem várt szeretetcselekedettel, egy valódi jóságból fakadó, nem érdekből tett szeretet – gesztussal kis csodát tehetünk embertársunk életében. S ez oda vezethet, hogy talán ő is rácsodálkozik Isten jóságára és szeretetére.
