Christof T. Zellenberg, a bécsi Europa Institut elnöke előadásában arra mutatott rá, hogy a közeljövő legnagyobb gazdasági kihívásai közé tartozik az európai népesség csökkenése. A születendő gyermekek száma összefügg az adott ország munkanélküliségi mutatóival éppúgy, mint az adórendszerével. A gazdasági fejlődés biztosításához fiatalokra van szükség. Ahhoz, hogy a demográfiai egyensúly fenntartható legyen, a 2,1-es értéket kell elérnie annak a teljes termékenységi arányszámnak, amely a szülőképes korú nők gyermekeinek számát jelzi. (Ez ma Magyarországon 1,3 körüli.) A család mint összekötő intézmény funkciói – a házasság, a gyerekvállalás, a szexualitás, a szülőség és az együttélés – napjainkra önállósultak.
„A család az a legelső ősközösség, amelyből az emberiség élete fakad. Az egyes emberé, de a népeké is, a testi élet, de a szellem-erkölcsi élet is” – idézte hozzászólásában Márton Áron püspököt Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára. A magyarországi népességi mutatók egészen a közelmúltig ijesztő jövőképet tártak elénk. Ha nem sikerül változást elérni, 2020-ra kilencmillió alá esik az ország lakosainak száma. Örvendetes, hogy 2011-ben hazánkban valamivel nőtt az élve születések száma.
Rétvári Bence, az EMMI parlamenti államtitkára szerint a család – mely előbb létezett, mint az állam – egykor gazdasági közösség is volt, de a jóléti állam felbontotta ezt. A családi adózással és az örökösödési illeték eltörlésével ismét igyekeznek úgy tekinteni a családra mint gazdasági értelemben is elsődleges tényezőre.
„De hogyan lehet megoldani a demográfiai problémákat?” – tette fel a kérdést előadásában Piotr Mazurkiewicz, a varsói Stefan Wyszyński Bíboros Egyetem professzora. Ha egy társadalom meg akarja oldani a munkaerőhiányt, akkor vagy segíti a migrációt, vagy bevonja a nőket is a munka világába, vagy pedig támogatja a családokat. Az előbbiekre Svéd országban, az utóbbira Franciaországban és Magyarországon látunk példákat. Európai szinten az is problémát jelent, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartája ír a házasságkötés és a családalapítás jogáról, ám nem tesz említést arról, hogy ehhez egy férfira és egy nőre van szükség. Az Európai Unió dokumentumaiban úgy beszélnek a családról, hogy nem adják meg e fogalom pontos meghatározását. Ha viszont egy tagállam definíciót fogalmaz meg a családra vonatkozóan, az elvileg az európai uniós jog részévé válik. Az európai szabályozatlanság megnehezíti a családok helyzetének védelmét is. „Bár az európai politikusok nagyrészt tisztában vannak a demográfiai problémákkal, döntéseik mégis sokszor nehéz helyzetbe hozzák a családokat” – hangsúlyozta Piotr Mazurkiewicz.
