A kutatás során hamar kiderült, hogy a pénzügyi válság első – sorban nem gazdasági természetű volt, ezért arra kérték a különböző tudományterületek képviselőit, hogy a maguk szempontjai szerint elemezzék a kialakult helyzetet, és mutassák be az alternatív megoldások lehetőségeit.A Gutmann Fórum Klub legutóbbi rendezvényén Hortobágyi Cirill, a pannonhalmi főapátság perjele ismertette a bencés gazdálkodás jellemzőit.
Varga Szabolcs, a Gutmann Bank magyar irodájának vezetője arra mutatott rá bevezetőjében, hogy a világgazdaság jelenleg rendszerszintű problémákkal küzd. Úgy tűnik, hogy a gazdaság szereplői – bár a válság okainak kutatása sok mindenre ráébreszthette volna őket – „semmit sem tanultak, és semmit sem felejtettek”. Továbbra is maradt az a felfogás, hogy csak rövid távra – negyedévre – terveznek. Megoldás lehet a családi vállalatok támogatása, mert a hosszú távú gondolkodás elsősorban tőlük remélhető.
Illik-e egy egyházi intézménynek profitorientált gazdálkodást folytatni? – tette fel Hortobágyi Cirill perjel azt a kérdést, amelyet sokszor hallott már a bencés gazdálkodással összefüggésben. Már a bencés regula szövegéből is kitűnik, hogy Szent Benedek a boldogság és a boldogulás szempontjait egyaránt figyelembe vette. A szerzetesi erények – az engedelmesség, az alázat, a jó buzgóság és a hallgatás – a mai cégvezetők számára is utat mutathatnak. Az együttműködési készség, a helyes önismeret, a kreatív tettrekészség és a kifinomult figyelem fontos tulajdonsága minden olyan embernek, aki másokat irányít.
A bencések magyarországi történetét vizsgálva azt is láthatjuk, hogy mindig biztosítva volt az az anyagi bázis, amely fedezte a rend szükségleteit. Sokáig létezett egy olyan mecenatúra, amelyre támaszkodhattak a szerzetesek. Ám a földbirtokok 1945-ben elvesztek, és mivel ezeket a rendszerváltás után nem kapták vissza, más bevételi forrás után kellett nézni. A turizmus és a bencés termékek – a borok, a csokoládék, a teák és a likőrök – eladása mind segítik a rend működését. Napjainkban a pannonhalmi főapátságnak vannak oktatási, szociális és kulturális intézményei, de mellettük ott találjuk a vállalkozásokat is. Ezek egymással összhangban működnek: a vállalkozások megteremtik az intézmények számára az anyagi forrásokat, és „cserébe” lelki-szellemi javakat kapnak. Így nem csak a szoros értelemben vett szerzetesi intézmények közvetítik a benedeki lelkiséget, hanem az üzleti jellegű vállalkozások is. A jövőben is a tradíció és az innováció hívószavai köré rendezik azon szervezetek működését, melyek a rend anyagi forrásait biztosítják. Fejlesztéseikben pedig a kor kihívásainak megfelelően igyekeznek előnyben részesíteni az energia- és környezettudatos megoldásokat.
Fotó: Cser István
