De ki is volt ez a „lány”? Budapesten született 1912-ben, tizennégy évesen ismerte meg az akkor tizenhét éves Radnóti Miklóst, matematikakorrepetálásra jártak együtt. Életüket 1935-ben kötötték össze. A Pozsonyi út 1. szám alatti ház második emeletén találtak közös otthonra, a költő özvegye haláláig ott lakott. Ajtaján a mai napig ez a névtábla olvasható: dr. Radnóti Miklós.
Fanni a költő méltó szellemi társa és értő kritikusa volt. Ő ihlette a magyar irodalom talán leggyengédebb hitvesi verseit, amelyek sorából a Tétova óda, a Levél a hitveshez, a Hetedik ecloga, az Erőltetett menet a legismertebbek. Közülük többet Radnóti már a háború árnyékában, a munkaszolgálat rettenetében írt: „ékezetek nélkül, csak sort sor alá tapogatva (…) / vaksin, hernyóként araszolgatván a papíron”. A költő számára a munkatáborban felesége jelentette a reményt, az egyetlen kapaszkodót az élethez. Egymásnak írt leveleik is szerelmükről tanúskodnak. Fanni imádságba hajló könyörgését Radnóti zsebében találtak meg az abdai tömegsírban. Az aggódó feleség férje halála előtt néhány héttel küldte neki e sorokat: Édes Istenem, nem bírom ezt a szorongást. Segítsd meg őt, légy vele, hogy világos, tiszta legyen a feje és mindenre tudjon felelni. Segítsd meg őt, Te tudod mennyit kínlódott szegény, ne engedd, hogy baja történjék. Légy velünk, bár tudom, hogy bűnös vagyok, ő nem, soha, de én oly sokszor vagyok kemény és bántó az emberekhez, bár a legfőbb parancsnak tartom, hogy szeresd felebarátodat. De azt hiszem, azért van ez, mert sokszor és annyiszor ért már bántalom engem is. De ő jóságos. Ő még soha senkinek nem vétett, az ő szívében és agyában rend van, és nagyon vigyázz Rá, Istenem!”
Gyarmati Fanni, férje tragikus halála és a II. világháború után orosz- és franciatanári diplomát szerzett. Hosszú éveken át oktatott francia nyelvet a Színházművészeti Főiskolán. Tanítványai „szigorú, kemény tartású úrinőként” ismerték, műveltsége rendkívüli volt. Radnótiról csak egyszer nyilatkozott, magánemberként őrizte férje emlékét. Radnóti teljes kéziratos hagyatékát 2008-ban a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának adományozta. A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki több évtizedes magas színvonalú oktatói munkájáért, valamint a Radnóti-hagyaték összegyűjtéséért, gondozásáért és közrebocsátásáért. Naplója, amely férjéről is számos emléket őriz, most, halála után tárulhat fel. Levelezésük a közeljövőben szintén közkinccsé válik.
Gyarmati Fanni hatvannyolc esztendőt élt özvegyen. Mindvégig hű maradt férjéhez. Halála, mint minden halál, fájdalmas veszteség. Mégis gyönyörű elképzelni a majdnem hetven év utáni találkozást. Odafönt? Odaát? Talán egy égi „rőt sövény előtt”? Nem tudhatjuk, csak az időpont meghatóan biztos. Hiszen Fanni, vagy ahogyan férje hívta, Fifi, Bálint-nap éjszakáján indult útnak…
