Zsongor atya 1942. július 1-jén született Máramarosszigeten, később a családdal Pécsre költözött. Itt végezte az általános és középiskolát. 1953-tól a pécsi Sziklatábor katakomba-cserkészcsapatának tagja volt Kicsi Szarvas néven, majd 1958-tól felszenteléséig önálló csoportvezetőként működött Zsongor fedőnévvel. 1958-ban – középiskolásként – pálos juvenista lett. A földalatti noviciátust 1959-ben végezte, immár Zsongor rendi néven. 1960-ban tette le első fogadalmát, majd 1963-ban az örökfogadalmát az akkor titokban működő pálos rendben. A Székesfehérvári egyházmegyébe jelentkezett kispapnak. Teológiai tanulmányait a szegedi, majd az esztergomi hittudományi főiskolán végezte.
Székesfehérvárott szentelték pappá 1965-ben. Ezután Budapesten, a központi hittudományi akadémián szerzett doktorátust 1967-ben. 1969-ig káplánként működött Budafokon, ezt követően Székesfehérvárott előbb Kisberk Imre, majd Szakos Gyula püspök titkára és szertartó volt 1984-ig. Az Országos Liturgikus Tanácsnak 1972-től tagja, majd 1976-tól 2007-ig titkára volt. 1984-től 1989-ig Pilisborosjenőn dolgozott plébánosként. A rendszerváltás időszakában, a pálos rend újraindulásakor, 1989-től pálos szerzetesként előbb a pécsi, később a budapesti kolostorban szolgált. 1990 és 1992 között a Sziklatemplom igazgatója volt. 1992 és 1999 között a halászteleki plébánia vezetőjeként teljesített papi szolgálatot. 1992–93-ban a Magyar Cserkészszövetségen belül működő Táborkereszt Katolikus Cserkészek Közössége országos papi elnöke volt. 1999-től haláláig a budapesti Sziklatemplomban szolgált, ahol a gyóntatásban, lelkivezetésben, imaórák vezetésében, a szentségek kiszolgáltatásában, vagyis papi szolgálatában számtalan embernek segített a Krisztus-követés nehéz, de édes útján.
A pálos rend történetének fáradhatatlan kutatója volt. A rend hargitafürdői új kolostora megalapításának támogatójaként szenvedését, életét elsősorban ennek a szent célnak a megvalósulásáért ajánlotta fel.
Isten meghallgatta felajánlását, és hisszük, hogy Zsongor atya pálos elődeinkkel együtt most már odaátról segíti majd tovább rendünk életét.
Lelki üdvéért az engesztelő temetési szentmisét rendtársai és a paptestvérek közösen mutatják be 2014. február 18-án, kedden, 11 óra 30 perckor a pécsi temetőkápolnában, majd a pécsi köztemető pálos kriptájában helyezik őt örök nyugalomra.
