Az angyal nagy örömről adott hírt. Isten immár köztünk van, és majdan mint jó Pásztor utánamegy a tévelygő juhoknak, felszabadítja az embereket, és örömet hoz mindenkinek. Mindenható ereje gyöngéd szeretetben mutatkozik meg, s az emberek szabadságát minden vonatkozásában tiszteletben tartja. Rábízza magát a történelem kiszámíthatatlan hullámaira, s attól sem retten vissza, hogy a jászolban és a kereszten teljes tehetetlenségben jelenjen meg.
Jézus tetteiben megnyilvánult Isten országa. Megjelent az igazság az eluralkodó hazugság ellenében, a szeretet és a szolgálat a kizsákmányoló hatalmi világban, és a javak megosztására való törekvés ott, ahol a kisajátító magántulajdon elve érvényesült.
Jézus új tettekre szólít fel mindenkit. Az elbukott emberhez fordul, aki vágyainak és kívánságainak alávetettje, aki a megtorlás szolgai törvényét követi, aki kegyetlen ítéletet mond mások felett.
Jézus a mindennapok egyszerű világában élő emberekhez szól. Azokhoz, akik politikai, gazdasági, társadalmi vezető szerepet töltenek be, de azokhoz is, akik a társadalom peremére szorulnak.
Isten tökéletes, s elvárja, hogy az ember is törekedjen a tökéletességre. Szeresse ellenségeit, a rosszat ne viszonozza gonosz tettekkel, inkább jót tegyen viszonzásul.
Az Istennel való kiengesztelődés az emberek közötti békességhez is vezet, a férfi és nő közötti, az ember és a természet közötti, a népek és nemzetek közötti békességhez.
Ez egyben felszólítás is, hogy a szétszóródott, az erőszak és a hazugság miatt meghasonlott nemzetek egyetlen családdá váljanak.
A betlehemi Gyermek, aki szelíd volt, és Istennek mondta magát, a mi földünkre érkezett.
Karácsonykor a pásztorszívű emberek rácsodálkoznak a Gyermek jászolára, s felismerik:
Isten született az emberek közé.
A csodálkozó pásztorok hitével, örömével kívánok áldott, szent karácsonyt.
Budapest, 2013 karácsonyán
Fotó: Fábián Attila