Diocletianus uralkodása idején tetrarchia azaz a négyes uralom szerint kormányozták a Római Birodalmat. Ám amikor 311-ben e négyes utolsó tagja is meghalt, utódaik versengve kívánták megerősíteni hatalmukat, polgárháború szélére sodorva a birodalmat. Konstantin észak felől közeledett Rómához, hogy megküzdjön ellenfelével, Maxentiusszal.
A döntő ütközet előtti napon, 312. október 27-én Nagy Konstantin a Tiberis partján, Róma városfalain kívül állt meg seregével. Az életét írásban megörökítő Eusebius Pamphilius ekként írta le ezt a napot: „Miközben imádkozott, az Úr egy fénylő kereszt és egy felirat látomását küldte a császárnak, mely arra figyelmeztette őt, hogy ezen jel által győzedelmeskedni fog.” Pamphilius szerint Jézus a császárnak éjszakai álmában is megjelent. Ezt követően a császár utasította katonáit, hogy Krisztus jelével a pajzsukon harcoljanak. Az égi segítségnek köszönhetően Konstantin seregei másnap győzelmet arattak Maxentius felett, aki 312. október 28-án a Milvius-híd alatt, a Tiberisben lelte halálát.
Róma északi részén ma is áll a Ponte Milvio. A Tevere fölött átvezető gyaloghíd későbbi, mint amelyen a kereszténységet üldöző császárok katonái harcoltak egymással. A gyalogoshíd két pillérének alapja azonban állítólag már a 312-es ütközeteknek is tanúja volt.
Fotó: Bókay László
