Erdő Péter elsőként Ferenc pápa személyét méltatta. Kiemelte a szentatya közvetlenségét, és elismerően nyilatkozott az elmúlt negyedévben tett szimbolikus cselekedeteiről, amelyek rövid idő alatt rendkívül népszerűvé tették és követendő példaképpé emelték őt. A bíboros utalt arra, hogy egyre tisztábban látszanak a 2015-ös szinódusra vonatkozó elképzelések, irányok is. A testület jelenleg a téma megválasztásánál tart. Várható egy pápai enciklika megjelenése is. Ferenc pápa befejezi és kiadja azt a hitről szóló körlevelet, amelyet még XVI. Benedek kezdett el írni, ezt követően pedig összegzést jelentet meg a szinódus témájáról, az új evangelizációról.
Vértesaljai László a beszélgetés során rákérdezett arra is, miként értelmezhető a szentatya által említett kollegialitás és a péteri szolgálat viszonya. Több síkon lehet ezek kapcsolatával foglalkozni – fogalmazott a bíboros válaszában. Foglalkozhatunk a kérdéssel dogmatikus vagy szakjogászi síkon, de lehet lelkipásztori konkrétumokat is keresni. Szinódusi szinten mindenképpen a gyakorlatnak kell előtérbe kerülnie. Vannak ugyanakkor más, fontos témák is, amelyeket kiemelten kell kezelnünk. A legfontosabbak korunk nagy antropológiai változásaival vannak összefüggésben. Nagy kérdés, hogy miként hirdesse ma az egyház az evangéliumot, hogyan teljesítse küldetését a változások sodrában. Mindez rímel a II. vatikáni zsinat Gaudium et spes kezdetű lelkipásztori konstitúciójának 22. pontjára – mondta a magyar főpásztor. Tekintve, hogy a szinódus egybeesik majd a II. vatikánum bezárásának ötvenedik évfordulójával, érdemes megvizsgálni azt is, miként alakul a zsinat egy-egy eszméje a jelen helyzetben. Az egyház társadalmi tanítása is igyekszik megoldást találni a világra egyre súlyosabban nehezedő problémákra, komolyan foglalkozik egyebek mellett a szegények felemelése, a humánökológia vagy a teremtett világért érzett felelősség kérdéseivel. Meg kell tudnunk válaszolni a kérdést: Mi jó az embernek, és mi az, ami valóban haladást jelenthet az emberiség számára?
A Vatikáni Rádiónak adott interjúban szóba kerültek az utóbbi idők hazai történései is, elsőként az éppen levonult hatalmas árvíz, a segítségnyújtás, amelyből a katolikus egyház is kivette a részét. Erdő Péter kiemelte, hogy két püspöki székhely is veszélyben volt. Győrben és Esztergomban a kispapok is éjjel- nappal rakták a homokzsákokat. Egyszerre védték a várost és saját otthonukat is, hiszen a szeminárium mindkét helyen a Duna közelében található. Esztergomban jelentős részt vállaltak a munkából a katolikus iskolák diákjai, tanárai, az egyházi intézmények dolgozói is. A belvárosi Szent Péter és Szent Pálplébánia-templom előtt éjjel-nappal rakták az egyház által szervezett önkéntesek a homokzsákokat, míg a templomban ötvenórás szentségimádásra volt lehetőség. Az egyházi intézmények megnyitották kapuikat a katonák, a rendőrök, az önkéntes munkások, az árvízvédelem valamennyi résztvevője előtt. Étellel, itallal, adott esetben szállással is várták azokat, akik mindannyiunkért dolgoztak. De gyűjtési akciót is szerveztek, amely részben még most is tart. Az első napokban kilencvenhárom millió forint gyűlt össze. A hívő emberek sokféle módon fejezték ki együttérzésüket, és segítettek a rászorulókon.
A beszélgetésben a bíboros szót ejtett a júniusi papszentelésekről, illetve a lelkipásztorok csökkenő számáról, hiányáról, az egyházközségek jelenlegi állapotáról is. Meglátása szerint a papok száma sosem lehet elegendő, hiszen hazánk ma missziós terület. Ezért jó látni – tette hozzá a főpásztor –, amikor egy fiatal atya belép egy egyházközség életébe, és a fiatalokból, szülőkből, családosokból, karitászmunkatársakból, egy-egy imacsoport tagjaiból kialakulnak a plébánián a különféle közösségek. A kegyelem és a hívek igyekezete révén egymást támogató, Krisztust követő emberek találnak egymásra, de nagy szükség van arra, hogy legyen közöttük pap, akinek útmutatására és segítségére, szervezőerejére mindig számíthatnak. Az pedig egy atyának nagy segítség, ha papi munkatársai is vannak – fogalmazott a vatikáni interjúban Erdő Péter bíboros.VR.
