Az Európai Bizottság 2011 végén javaslatokat fogalmazott meg a szociális vállalkozásokba fektető befektetési alapok fejlesztésére, amelyeket néhány hete (2013. március 12-én) az Európai Parlament jóváhagyott. A szociális vállalkozások szinte kivétel nélkül kis- és középvállalkozások, melyek elsősorban társadalmi, környezetvédelmi vagy közösségi célokat szolgálnak. A szociális vállalkozások magyar példái közül kiemelendő a Napra Forgó Nonprofit Közhasznú Kft., amely megváltozott munkaképességű embereknek nyújt komplex munkavállalási segítséget elméleti és gyakorlati úton. Az európai szociális vállalkozási alap (angolul European Social Entrepreneurship Funds, EuSEF) címkét azok a befektetési alapok kaphatják meg, amelyek befektetéseik jelentős részét – a befektetőiktől származó tőke hetven százalékát –, a szociális vállalkozások támogatására fordítják. Miért lehetnek ezek az alapok keresztény szemmel is elfogadható pénzügyi termékek?
A befektetési alapok a keresztény hagyomány fényében hasznos javak lehetnek, amennyiben a pénzt és az annak befektetése során elért hozamot (kamatot) eszköznek tekintik valamely nagyobb jó elérésére. Egy hittel összeegyeztethető befektetés (angolul faith consistent investing, FCI) a keresztény megítélés szerint akkor jó, ha hármas kritériumnak felel meg: a befektető szándékának, a cél eléréséhez használt eszköznek és végül a befektetés célpontjának is jónak kell lennie. A szociális vállalkozásokba fektető befektetési alapok a felelős befektetéseknek (angolul socially responsible investment, SRI) azon fajtájához tartoznak, amelynek célja valamilyen „társadalmi haszon” elérése. Ezért az ilyen típusú befektetési alapokat a pozitív társadalmi hatást célzó befektetések (angolul impact investing) közé sorolja a szakirodalom. Ha a befektető szándéka jó, tehát megtakarítását nem spekulációs céllal, aránytalanul nagy hozam elérése érdekében fekteti be, és a befektetési alap átlátható módon működve, jó eszközként éri el a helyes célt, akkor mondhatjuk, hogy hittel összeegyeztethető egy szociális vállalkozásokba fektető befektetési alap.
Mivel a szociális vállalkozások a fenntartható fejlődést és a szociális kihívások kezelését tartják küldetésüknek, logikus lépésnek tűnik az Európai Unió részéről, hogy ezek támogatására nagyobb erőket fordít. Így ugyanis kettős célt érnek el: a szociális vállalkozások finanszírozásának támogatásával új munkahelyeket létesítenek, és egyben a szűkülő büdzséből gazdálkodó állami szférát is segítik szembenézni a szociális kihívásokkal.
Mára a pozitív társadalmi hatást célzó befektetések a felelős befektetések egyik legdinamikusabban fejlődő részévé váltak. Magyarországon a szociális vállalkozásoknak sokkal több tőkéhez kellene hozzájutniuk, amelyet a szociális vállalkozási alapok biztosíthatnak pozitív társadalmi hatást célzó befektetéseiken keresztül. Erre a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban (KETEG) képzés keretében többször Magyarországra látogató Helen Alford Domonkos-rendi szerzetes nővér, a téma nemzetközi szakértője is felhívta a figyelmet előadásaiban. A vallásos befektetőknek most az a feladatuk, hogy a társadalmi hatás elérését célzó befektetéseiket sokkal tudatosabban alkalmazzák. A társadalmi hatások mérése, a komoly pénzügyi elemzés, az információk jobb hozzáférhetősége és ezzel együtt az átláthatóság növelése hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a hittel összeegyeztethető, pozitív társadalmi hatást kiváltó befektetések jelentősebb részt hasítsanak ki a befektetések összességéből. Az egyházi befektetők példamutató fellépésével a pénzügyi világ gondolkodásának megváltoztatása is lehetséges.
Sapientia,
KETEG-műhely
