Az egyhetes zarándoklatból három nap jutott Róma megismerésére. Április 15-én, hétfőn Székely János püspök vezette a csoportot többek közt a Falakon kívüli Szent Pál-bazilikában, a Tiberis szigetén, a Pantheonnál, a Piazza Navonán és az Angyalvárnál. Másnap Török Csaba volt az „idegenvezető”, aki egyebek mellett a Colosseumot és annak környékét, a San Clemente-, a Laterániés a Santa Maria Maggiore-bazilikát, valamint a környező ősi templomokat mutatta be a növendékeknek.
A szemináriumi csoport mindennap szentmisén vett részt, melyet kedden például a magyarok nemzeti templomának is nevezett Santo Stefano Rotondo-bazilikában mutattak be. Székely János püspök a szentmise elején utalt a templom belső falán körbefutó freskókon látható szentek, mártírok és vértanúk ábrázolásaira. Mint mondta, hazánk, Magyarország is sokszor szenvedett, sokszor kellett kiállnia keresztény hitéért, talán ezért is olyan kedves a vértanú Szent Istvánnak szentelt római kerektemplom minden magyar számára.
Török Csaba szentbeszédében a templom titkaira hívta fel a figyelmet. Mint mondta, a IV. század második feléből származó bazilika rejtélyes építmény. Nem tudjuk, miért épült, ki építtette, ahogyan azt sem, miért éppen ezen a helyen áll, s miért tervezték kerek formájúra. Talány az is – mondta –, hogy az állami pénzen emelt nagy templomok mellett miért épült más forrásokból a Santo Stefano Rotondo. Azt viszont tudjuk – tette hozzá –, hogy közvetlenül a Diocletianus-féle keresztényüldözés után emelték, amikor a szenvedés még minden keresztény család emlékezetében fájón élhetett. A templom történetéhez hozzátartozik az is, miként lett a magyarok nemzeti temploma. Török Csaba szólt első királyunkról, Szent Istvánról, a Szent Péter sírja mellett álló, ám a Szent Péter-bazilika bővítésekor lebontott magyar zarándokházról, és arról is, hogy ez a kerektemplom volt Mindszenty József bíboros címtemploma. A sokat szenvedett főpásztor emlékét őrzi a sekrestyében látható fotója. Róma egykor eltalált Magyarországra. Ebben a templomban a magyarok visszatalálhatnak Rómába – mondta beszéde végén Török Csaba, aki reményének adott hangot, hogy a Santo Stefano Rotondóba továbbra is érkeznek majd magyar hívek, akik Lászai Jánosnak, a magyar zarándokok 1500-as években élt gyóntatójának síremlékén található latin feliratot szemlélve bizonyságot szerezhetnek arról: „Mindannyiunk örök hazája Róma.”
A szerdai általános kihallgatáson közel nyolcvanezer ember vett részt. Köztük voltak az esztergomi szeminárium csoportjának tagjai is. Székely János püspök Ferenc pápa elé járulhatott gyűrűcsókra. A néhány másodperces beszélgetésben az esztergom–budapesti segédpüspök Ferenc pápa szegények iránti figyelméről beszélt, s az egyházfő magyarul így válaszolt: „Isten éltesse!”
Az esztergomi szeminaristák csoportja csütörtökön hazafelé indult. Igyekezniük kellett, mert nem a szemináriumba tértek vissza, hanem az őket fogadó plébániákra, hogy a hivatások vasárnapján – a szokásoknak megfelelően – szentmiséken tegyenek tanúságot meghívásukról, hitükről.
Fotó: Bókay László
