Az idei esztendőben az egyház és a művészetek kapcsolata lesz az előadások központi témája, hiszen a Vatikán bejelentette, hogy 2009-et az egyház és a művészetek közti újrakezdés évének hirdeti meg. Idén a nagyböjti időszak első keddjén, március 3-án Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek tart előadást a Szent Pált ért kulturális hatásokról és Szent Pál történelemre is kiható kulturális hatásáról.
Bábel Balázs érsek, amikor előadásáról kérdeztem hangsúlyozta, a rendkívül gazdag Szent Pál-i életműből csak néhány epizódot emel ki. Például, hogy otthonról, Tarsusból a római állampolgárságú apától farizeusi képzést, a mózesi törvények teljes ismeretét és az aszerint való életformát hozta Szent Pál. Szülővárosában megtapasztalhatta a kozmopolita hatásokat, hiszen Tarsusban akkor közel háromszázezer ember élt, sokféle vallás és náció keveredve. Megtapasztalta a koiné görög nyelv kulturális összekapcsoló erejét, hiszen akkor még a Római Birodalom nem a latint beszélte. Később vallási tanulmányait Jeruzsálemben a kor legkiválóbb vallási jogászánál Gamálielnél végezte. Ismerte a görög költőket, hiszen az athéni areopáguszi beszédében idézte is őket. Jól ismerte korának leghíresebb filozófiai irányzatait, némelyiket elítélte, másoktól tanult, hiszen például a platóni filozófia alapján vádolták azzal, hogy szétválasztja a testet és a lelket – ám amint Bábel Balázs érsek mondja -, ha jobban megvizsgáljuk, Pálnál a test és a lélek minden esetben a teljes embert jelenti. Filozófiai ismereteit bizonyítják pasztorális levelei, amikor elítéli az élvezethajhász életmódot, ugyanakkor egyfajta önfegyelmet követel – melyet a sztoikusok hirdettek -, ám ő kiegészíti ezt az evangélium többletével. Pál kultúrájához hatalmas földrajzi ismeretek is társultak, hiszen bejárta az akkor ismert világot. Mindezt, ha annak fényében szemléljük, hogy még a XIX. században is nagyon sok olyan ember élt, aki a falujából se lépett ki soha, akkor a római jogot, politikát, költészetet, sőt a sportot is jól ismerő Pál komplex műveltségéről, kultúrájáról beszélhetünk, aki mindezeket élete során nagyszerűen fel is használta. Ezért mondja Ortega y Gasset, hogy amint Péter visszaemlékezéseiből megismerhetjük Jézus cselekedeteit, addig Szent Pál gondolkodott róla, az ősegyház tanításáról – s ebből lett a teológia.
Bábel Balázs érsek mindezt előadásában a kísértetiesen hasonlító mai korral is összeveti, hiszen az első globalizált birodalom a római volt. Szent Pált is számtalan hatás érte, hasonlóan a mai kor emberéhez, melyből akkor és most is számtalan probléma következik: az emberek jelentős része nem tudja megszűrni a hallott és látott információhalmazt. Az ismeretekből nem lesz tudás, komoly alapokkal bíró meggyőződés, csupán az ismeretek furcsa elegye. Ha mindez a hittel is megtörténik, az ember válogatni kezd, barkácsolt hitet készít magának, s ilyenkor mondja: a magam módján hiszek… Bábel Balázs érsek hangsúlyozza, mindehhez régen és most is hozzájárul az erkölcsi züllés. Ebben a helyzetben az apostol nem azt tanítja, hogy itt a világ vége – melyet mi is sokszor hallunk -, hanem azt, hogy kezdjünk új életet. Pál az utat is megmutatja: a meghalt és föltámadt Krisztust helyezi élete középpontjába. Nincs más út ma sem. A nagyböjt a meghaló Krisztusra emlékezik, húsvét pedig a föltámadottra. Minden évben minden kereszténynek tehát a Szent Pál által mondott úton kell járnia a meghalt és föltámadott Krisztust követve. Ez a mai, elbizonytalanodott világban különösen fontos. Sok a kilátástalan, depressziós ember. Szent Pál azt mondja, hogy a remény ellenére is remélünk, ami annyit tesz, hogy amikor másnak már semmi reménye nincsen, mert túlságosan földi reményekbe kapaszkodik, akkor nekünk ott van az örök életre mutató reményünk. Ezért mondhatjuk, hogy Szent Pál hatása egyre időszerűbb – emeli ki Szent Pál hatásából Bábel Balázs érsek. A következő kedden, március 10-én, az előadás-sorozat második estéjén Varga Lajos váci segédpüspök a művészetek és a keresztény lelkiség kapcsolatáról tart előadást. Amikor az est témájáról beszéltünk, Varga Lajos püspök néhány gondolatát emelte ki tervezett előadásából. „Amikor valaki valamilyen művészeti alkotást készít, saját belső világát vetíti ki abban. Amilyen módon át tudta élni hitét, akként jeleníti meg azt a művészetek eszközeivel – belső világát megjelenítve a műalkotásban. Ebben az esetben a művész tehát nem szavakkal, hanem alkotásával fejezi ki hitét. Ha pedig valaki egy műalkotással találkozik, azt szemléli, akkor a mű gondolatokat, érzelmeket indít el benne, melyek mindig az alkotó gondolatához is hozzáadnak valamit. Amint az alkotó egyéni gondolatokat fogalmaz meg művében, úgy a nézőben is egyéni gondolatok ébredhetnek.”
Varga Lajos püspök előadásában arról is szólni fog, hogy a természetfölötti Istent hogyan lehetséges ábrázolni, mennyiben felel meg az ábrázolás az Isten valóságának, hiszen különböző korok különböző módon más-más elmélet segítségével magyarázták meg e kérdést. Elgondolkodtató, hogy maga az ábrázolás mitől szakrális, mennyire lehet egy műalkotás Isten képmása, miként hat egy nonfiguratív mű a szemlélőjére, ezekben az alkotásokban milyen gondolatok, érzelmek segítségével pillanthat be valaki a transzcendencia világába.
A váci Credo-házban nagyböjt további keddjein, este hat órakor Káposztássy Béla a művészet és a liturgia kapcsolatáról, Stanco Attila a zene és a Biblia, Jelenits István pedig a költészet és a Biblia kapcsolatáról tart majd előadást.
