Nagyböjtben minden pénteken keresztutat tartanak: egyik héten az idősek, aztán a fiatalok, a gyerekek jönnek, s az utolsó a családos keresztút. „Lehet mozgósítani az embereket, de elvárják, hogy személyesen keressem meg őket. Külön szóljak mindenkinek: rád gondoltunk, te is gyere!”
Mennyire fogadják el a diakónust? Leitner Pál érzi a bizalmat. „Ahol igeliturgiát tartok, majdnem mindenütt – ha helyettesként is, de – megfordultam jegyzőként. Tehát ismernek. Pápateszéren, lakhelyemen meg tudják a családról, hogy az egyházhoz kötődünk.”
A diakónus családos ember: lánya főiskolás Győrben, vasárnaponként odahaza ő az egyik felolvasó, kántorképzőbe is jár, fia a győri bencéseknél tanul, amikor otthon van, Tamás atyánál ministrál.
Azzal a gondolattal búcsúzunk, igen, ez is katolikus magatartás: nem lehet föladni. Mert az élet élni akar.