Az egyház és az ateizmus párbeszédéről szóló első fejezet a mai, de különösen a jövendő olvasók eligazodása miatt is nagyon fontos. Az évtizedekig Nyugaton élő szerző sajnos csak jelzi, de nem magyarázza meg a kommunizmus iránti közismert rokonszenv okait az európai, főképp a francia értelmiség körében. Mi volt a magyarázata annak, hogy az ’56-os magyar fiatalokat megtapsolták, azután otthon papucsba bújtak? (Egyébként éppen Albert Camus ezt nem tehette, hiszen azóta tudjuk, minden bizonnyal a KGB ölte meg rokonszenv-nyilatkozata miatt.)
A „metzi egyezségről” mifelénk nem sok szó esett annak idején, mert a kommunisták az egész zsinatot úgy igyekeztek beállítani, mint az egyház fontos felismerését a „szocializmus igazságáról”.
A párbeszédnek a könyvben kiemelten idézett krisztológiai megalapozása teológiailag vitathatatlan, ahogyan az Ostpolitik elvi alapja és egyházpolitikai célja is. Ám a hogyan kérdése annak idején és visszatekintve ma is sok fájdalmas tévedésre világít rá.
A kötet a magyar egyháztörténelem nehéz évtizedeiről, a Vatikán diplomáciai útkereséséről beszél, önéletrajzi adalékokkal. Ezeket az éveket Pálos Antal jezsuita – az ő emlékére ajánlotta könyvét a szerző – nagyrészt börtönben töltötte, sok rendtársával és másokkal együtt. Az igazi „kis lépéseket” pedig nagymamák és csendben dolgozó lelkipásztorok próbálták megtenni. A kötet végkövetkeztetése közismert:
„A kommunista rendszer idején a »diplomácia egyháza« mellett létezett a »vértanúk egyháza «, amelyet egy idő után mintha feledtek volna az Ostpolitik egyházi képviselői.” Szabó Ferenc megannyi római, vatikáni tapasztalat után megjegyzi: „Én most így látom, így értékelem ezt a bonyolult egyháztörténeti szakaszt. Mások más szemszögből, más adatok alapján kiegészíthetik szerény kísérletemet.” A kötet mindenesetre fontos hozzájárulás marad az Ostpolitik levéltári források segítségével történő feldolgozásához.
(Szabó Ferenc SJ: A Vatikán keleti politikája közelről. Az Ostpolitik színe és visszája. Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya és a L’Harmattan Kiadó kiadása, Budapest, 2012)