Az utóbbi években gyakran hallunk egyik-másik városunkból szmogriadóról, s a hírek ilyenkor azt sugallják, hogy komoly a helyzet. A veszély azonban régebben még nagyobb volt, mint ma, csak a levegővédelmi szabályozás nem állt megfelelő szinten. Miről is van szó? Szmog, magyarul füstköd akkor alakul ki, amikor jelentős mértékű légszennyező anyagkibocsátás tartósan kedvezőtlen légköri hígulási viszonyokkal együtt áll fenn. Szmog keletkezhet például télen, azokban az időszakokban, amikor ködös, szélcsendes az időjárás, s ez egybeesik az épületek fűtése miatti fokozott szennyezéssel. A helyzetet a helyi domborzati viszonyok és a nagyobb távolságról érkező légszennyezés tovább ronthatják.
A levegőben kialakult légszennyezőanyag-koncentrációt európai uniós elvek szerint mindenütt az Országos Levegőszennyezettségi Mérőhálózat méri. Füstködriadótervet kell készíteni minden olyan településen, ahol fennáll a riasztási küszöbérték túllépésének veszélye. A riasztási küszöbérték a légszennyezettségnek az a szintje, amely felett már rövid szabadban tartózkodás is veszélyes az emberi egészségre. Ilyen esetben azonnali intézkedéseket kell tenni. Ennél enyhébb fokozat a tájékoztatási küszöbérték. Ez a szennyezésnek azt a szintjét jelenti, amely a lakosság valamely különösen érzékeny csoportjára – a gyermekekre, az időskorúakra, a betegekre – nézve veszélyes. Ilyen esetben a lakosság megfelelő tájékoztatása szükséges, amely történhet a rádión, a televízión, az interneten és a nyomtatott sajtón keresztül.
Füstködriadó esetén a levegőminőség javítása érdekében elrendelhető az egyes szennyezőanyagokat kibocsátó, helyhez kötött tüzelőberendezések korlátozása, illetve működésük felfüggesztése, valamint a gépjárműforgalom korlátozása. Az intézkedések elrendelésekor mindig figyelembe veszik a közegészségügyi, a közlekedési és a környezetvédelmi hatóságok véleményét, valamint az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzését. A meteorológiai előrejelzés a szmoghelyzet tartósságának megítéléséhez elengedhetetlen.
2013 elején Miskolcon már több alkalommal rendeltek el füstködriadót a szálló por magas koncentrációja miatt. A tél végéig ez bizony az ország más városaiban, akár Budapesten is előfordulhat. A szálló por a levegőben lebegő, tíz mikrométernél kisebb átmérőjű szilárd és folyékony részecskék összefoglaló neve. Keletkezéséért elsősorban a dízelmotorok nem tökéletes égése tehető felelőssé. A szálló por, amely főként légzőszervi megbetegedéseket okoz, magas koncentrációban gyakran fordul elő a Sajó-völgyben, Budapesten, Várpalotán, Salgótarjánban, Pécsen és Dunaújvárosban. Korszerű tüzelőberendezésekkel, energiatakarékossággal, a tömegközlekedés fejlesztésével jelentősen csökkenthetjük a légkörbe jutó szennyezőanyagok mennyiségét.
