– Közismert, hogy nemcsak a felsőoktatás, hanem általában a magyar társadalom nehéz gazdasági helyzetben van. A miniszterelnök a közelmúltban hirdette meg a kormány elhatározását, mely szerint a felsőoktatást teljes mértékben önfinanszírozóvá alakítanák át.
– Orbán Viktor kormányfő a hazai felsőoktatás átalakításának egyik lényeges elemeként vetette fel az önfinanszírozás irányába történő átalakítást. Nyilvánvaló, hogy az alapvetően állami finanszírozáson nyugvó magyarországi felsőoktatási rendszer ilyen jellegű átalakítása nem történhet meg egyik napról a másikra, de egyik akadémiai évről a másikra sem. Abban nincsen semmi rendkívüli, hogy az állam nem kívánja minden területen egységesen finanszírozni a felsőoktatást, hiszen ez világviszonylatban is általános, ahogyan az is, hogy valamilyen mértékben mindenütt megtalálható az állami szerepvállalás.
Az 1992-es, első felsőoktatási törvény, majd számos módosítás után a 2005-ös hasonló törvény után idén szeptember elsejével lépett hatályba az új nemzeti felsőoktatási törvény, amely egyértelműen azzal a határozott szándékkal született, hogy egy hosszabb és kiszámíthatóbb időszakra megteremtse a felsőfokú oktatás hazai biztonságát.
– Az idei tanévtől minden államilag finanszírozott helyre felvett diákkal hallgatói szerződést kötnek az egyetemek…
– A 2012–13-as tanévben vizsgázik az a hallgatói finanszírozási rendszer, amelyet az új felsőoktatási törvénnyel a kormány megalkotott. Ennek legfontosabb eleme az ösztöndíjszerződés bevezetése. A hallgató számára a tanulmányai teljesítéséhez nyújtott állami összeget végzése után húsz év alatt kell visszafizetnie, de a törlesztés csak akkor kezdődik el, amikor a fiatal már diplomás keresőnek számít.
A PPKE-n – mint közismert – tisztán hitéleti képzés is folyik. Az itt tanulókat nem terheli visszafizetési kötelezettség. Ez a megoldás természetesen nem pusztán a katolikus, hanem bármely felekezet által folytatott, államilag finanszírozott hitéleti képzésre vonatkozik.
– A kormány jelentősen csökkentette az államilag finanszírozott egyetemi helyek számát. Az újságok címlapjára került, hogy a katolikus egyetemen a jogászképzés mégis kapott ilyen segítséget, míg a szegedi és a pécsi egyetem hasonló szakának egyetlen „ingyenes” hely sem jutott.
– Sajnálatos, hogy egyetemünk és a nálunk folyó jog- és államtudományi oktatás csak ilyen, félreérthető összefüggésben maradt meg a közvéleményben, holott a hagyományos ötéves jogászképzés mindössze az egyik szak, amely a hazai jogi karokon jelen van. Az állami ösztöndíjas képzésre felvehető hallgatók létszáma minden jogi kar tekintetében jelentősen csökkent, és a nemzetközi igazgatási alapszakon meg is szűnt. Ebben a környezetben nyerte el a két budapesti kar – vagyis az ELTE és a mi egyetemünk – a hagyományos osztatlan ötéves jogászképzésre az ötven-ötven állami ösztöndíjas helyet. Azonban, ha egy pillantást vetünk a jogi kar vagy akár az egyetem egésze által az összes képzésre vetített, államilag finanszírozott férőhelyekre, akkor ez a szerény ötven fő nehezen értelmezhető aránytalan és kiugró államilag támogatott létszámkeretnek. Az országos statisztika alapján a PPKE egyáltalán nem tartozik a legtöbb államilag finanszírozott helyet elnyert intézmények közé. Sőt, éppen ennek ellenkezője az igaz. Ennek ellenére kifejezetten sikeresnek tartom a PPKE ez évi felvételi sarokszámait, mind a létszám, mind a ponthatárok szempontjából.
– Milyen hangulatban indul a tanév?
– Tavasszal még jóval nagyobb aggodalommal tekintettünk az új akadémiai év elé, hogy vajon a változó finanszírozási helyzet és az új jogszabályi környezet keretei között mennyire tudjuk majd biztosítani az egyetem korábbiakban megszokott, kiegyensúlyozott működését, mind oktatóink, kutatóink, további munkatársaink, mind pedig hallgatóink számára. Ezek az aggodalmak a nyár folyamán szerencsére jelentősen csökkentek. A felvételi számok – amint arra előbb utaltam – országos átlagban is kiemelkedően jól alakultak, így körülbelül háromezer új hallgatót vettünk fel a már itt tanuló, hozzávetőlegesen hétezer-ötszáz diák mellé.
– A hittudományi kar életében milyen változásokról számolhat be rektor úr? Emlékszünk, a múlt évtől a szentszék – hiszen a katolikus egyház az egyetem fenntartója ę bővítette és frissítette a teológiai képzés anyagát.
– Ez jelentős segítséget nyújtott a hallgatóknak, sőt, a változtatások egyúttal találkoztak az ő igényeikkel is. A diákok lelkesebbé váltak a szent tudományok iránt. A Vácott működő Apor Vilmos Katolikus Tanárképző Főiskolán megszűnt a hitéleti képzés, és a két intézmény között nyáron megszületett szerződés keretében a hittudományi kar biztosította a Vácon tanuló diákok számára tanulmányaik folytatását. Ilyen módon is nőtt a kar hallgatóinak száma.
Több nagy hírű professzor érte el vagy éri el mostanában a nyugdíjkorhatárt, akiknek ezúton is megköszönöm sok évtizedes, kiemelkedő tudományos és oktatói munkásságukat. Nemrégiben búcsúztattuk – az oktatók és hallgatók szeretetétől övezve – Tarjányi Béla professzort, akinek helyét Kocsis Imre professzor vette át. Ugyancsak nyugállományba vonult Rózsa Huba emeritus biblikus professzor is. Közben fiatal tanárok kerültek a karra, így például Kajtár Edvárd, a Központi Szeminárium elöljárója. Tarjányi Zoltán professzort pedig az új akadémiai évben Kuminetz Géza professzor követi a dékáni poszton.
– Sokan a piliscsabai bölcsészettudományi karral azonosítják az egyetemet, talán azért, mert ez indult meg elsőnek húsz évvel ezelőtt, a történelmi folyamatosságot – igaz, korábban más néven – képviselő hittudományi kar mellett.
– A bölcsészet terén szerencsés döntésnek bizonyult, hogy elsődlegesen a nyelvi és a közgazdasági képzésnek immár a volt budapesti piarista gimnázium Mikszáth Kálmán téri épülete ad helyet. Ez látványosan megnövelte az érdeklődők számát. A kar által meghirdetett szakirányú továbbképzések jelentős része ugyancsak Budapestre került, tekintetbe véve, hogy munka mellett a fővárosi helyszín jóval könnyebben megközelíthető, mint a piliscsabai vagy akár az esztergomi.
– A jogi képzést részben már érintettük.
– Szeretném ismét hangsúlyozni, hogy a hagyományos jogászképzésben elnyert ötven, államilag finanszírozott hely ellenére jelentősen csökkent az állami ösztöndíjas keret ezen a fakultáson; megnyugtató azonban, hogy az önköltséges képzésre és az osztott, tehát alap- és mesterfokú programokra továbbra is szép számmal vehettük fel a jelentkezőket. Jó néhány szakirányú továbbképzést is indítunk, ahol a közszféra számára hasznosítható tudást kapnak a hallgatók. Mindez kiemeli, hogy jog- és államtudományi karunk megtalálta a hazai jogászképzésben letisztult profilját, mely mára széles körben elismert helyet biztosít számára a kutatás és az oktatás terén.
– Az informatika kar, a sokak által legkorszerűbbnek tartott tudomány iránt köztudomásúlag nagy az érdeklődés.
– Ez megmutatkozik a hallgatók létszámának alakulásában. A molekuláris bionika, az infobionika és az orvosi biotechnológia szakok, melyeket a Semmelweis Egyetemmel közösen hoztunk létre és oktatunk, különösen is hangsúlyozzák a PPKE eltökéltségét a legmodernebb és nemzetközileg legmagasabb szinten álló természettudományos képzés és kutatás irányában. Ezekre alapozva írtuk alá Semmelweis Egyetemmel ez év április 27-én azt a szélesebb körű és hosszú távú együttműködési megállapodást, amely további szakok kezdeményezésén túl egy közös bionikai innovációs központ létrehozásának szándékát is rögzíti. Ez az elért tudományos eredmények ipari felhasználásba történő visszacsatolását is lehetővé teszi majd.
A kormány meghirdette az úgynevezett felsőoktatási kiválósági programot, a kutatóegyetemi, illetve kiemelkedő egyetemi státusz elnyerésének lehetőségét. Magyarországon egyedül a mi egyetemünk tagja a legjobb európai kutatóegyetemeket tömörítő hálózatnak. Megalapozott tehát a reményünk, hogy rövidesen elnyerjük a kutatóegyetemi státuszt a magyar állami szervektől is.
– Korábban hallani lehetett a „nagyszombati együttműködésről”. Mit takar e kifejezés?
– Ez egyetemünk másik stratégiai együttműködését jelenti. A Semmelweis Egyetemmel és az ELTE-vel összehangoljuk kutatási programjainkat, doktori képzéseinket, valamint nemzetközi kapcsolatainkat. Ezt a folyamatot a nevezett három egyetem által létrehozott, úgynevezett Nemzetközi Universitas Fórumon keresztül koordináljuk. Mindhárom intézmény úgy gondolja, hogy az interdiszciplináris (két tudományterület közti) megközelítést egyre inkább a multidiszciplináris (több tudományterület közti) szemléletnek kell felváltania. Ezzel tudjuk növelni versenyképességünket a nemzetközi tudományos életben. Ez az együttműködés újra egységes keretet ad az egykori Pázmány Péter Tudományegyetem örökségét hordozó egyetemek munkájának a legfontosabb egyetemi tevékenység: a doktori képzés és a tudományos kutatás terén.
Megemlítem harmadik együttműködési szerződésünket is, amelyet szeptember első heteiben a Corvinus Egyetemmel írunk alá a közgazdászképzésre vonatkozóan. Intézményünk ezzel az együttműködéssel kívánja közvetíteni a nyugati katolikus egyetemek legmodernebb, ugyanakkor a klasszikus hagyományokat is képviselő gazdaságtudományi kutatásait és módszereit a magyarországi gazdaságtudományi képzés megújítása érdekében.
– Esztergomban működik az egyetem Vitéz János kara, de korábban szó volt arról, hogy az informatikai képzés is részben oda kerül.
– Az egyetem a Práter utca mellett továbbra is az informatikai képzés helyszínének tekinti Esztergomot, de az ehhez szükséges feltételek még mindig hiányoznak, így egyelőre nem lehetséges az ottani oktatás újraindítása.
A Vitéz János karon jelentős átalakításra készülünk. Az új felsőoktatási törvény azon felsőoktatási intézmények számára, ahol tanárképzés folyik, kötelezővé teszi tanárképző intézet fölállítását. Az átalakítás célja tehát, hogy a 2013–14-es tanévre a jelenleg a Vitéz János karhoz, illetve a bölcsészettudományi karhoz kötődő képzések átszervezésével, valamint a kutatásra és a szélesebb spektrumú tudományos képzés meghonosítására összpontosító új szemlélettel működésképes legyen ez az intézet. Így ebben a tanévben eldől, hogy mely képzések maradnak meg Esztergomban, és melyek kerülnek át Piliscsabára.
– Az egyetemi tankönyvek kiadásában a Szent István Társulattal működnek együtt.
– Ez így marad a jövőben is. 2010 végén írta alá a PPKE azt a megállapodást, amely szerint a Szent István Társulat a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kiadója. Ezt a feladatot kiemelkedő szakértelemmel és tapasztalattal látja el a kiadó. Természetesen vannak olyan szakok, amelyekhez más kiadó által szerkesztett köteteket is használ az egyetem, de ezek a művek is megvásárolhatók a Szent István Társulat könyvesboltjaiban.
Fényképezte: Cser István
