A szár az alsó részen kemény, szálas, a felső részen pedig lágy.
A levelekből és virágokból kivont olajat már a régi egyiptomiak is ismerték, és halottaik bebalzsamozására használták.
A kerti kakukkfű föld feletti részei a timolos illóolajon kívül gyantát, cseranyagot és szaponint tartalmaznak. E hatóanyagok belsőleg és külsőleg alkalmazva sok betegségre jelentenek gyógyírt. Teája köhögéscsillapító, görcsoldó és étvágygerjesztő. Megfázásra, hörghurutra és asztmás megbetegedésre igen jótékonyan hat egy kakukkfüves fürdő.
A kertben ültessük napos, jó vízáteresztő talajba, de cserépben is nevelhető az ablakpárkányon.
Magasabban fekvő hegyi réteken, de gyakran sziklakertekben is találkozhatunk a palástfűvel (Alchemilla vulgaris). Kerek, karéjos levelein mint megannyi gyémántkő csillognak a vízcseppek eső után. Alakjuk kiterített palástra hasonlít. A levelek fölé magasodó, zöld, ernyőcskében álló virágok tavasz közepétől szeptemberig nyílnak.
Az ógermán mitológia szerint a palástfű a természet istennőjének, Friggának volt a virága. Gyógyászati célra a levelek föld feletti részeit gyűjtik, amelyeket árnyékban kell megszárítani. A növény glikozidákat, cseranyagot, keserűanyagot és kismértékben nyomelemeket tartalmaz. Teáját bélhurut és menstruációs zavarok enyhítésére isszák, de gyulladások borogatásaként is bevált. Kivonatát vagy a belőle készített esszenciát fürdővízhez lehet adni, és így alkalmazva erősíti a kisgyerekek izomzatát.
Az évelő palástfű kiváló talajtakaró, félárnyékban díszlik a legszebben, ott, ahol a talaj nem egykönnyen szárad ki.