József atyát több minden kiválóan alkalmassá teszi az egykori esztergomi főpásztorok művének folytatására. Nem szlovák, de a szlovák főváros múltjának megismerésére és őrzésére tanítja szlovák híveit, nem magyar, de szervezi magyar híveinek közösségi életét, nem német, de híven őrzi a régi Pozsony pressburger világának emlékét. És teszi ezt tudományos munkáival, az azokból készült ismeretterjesztő cikkekkel, televíziós műsorokkal, valamint mindennapi papi szolgálata során is megnyilvánuló odaadással, amikor az eucharisztiát viszi öreg, beteg pozsonyi híveinek. Pázmány és Rudnay egyetemes, katolikus nemzettudata árad belőle.
2004-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem szlavisztikai és Közép-Európa-intézetének gondozásában megjelent a Szent Kereszt Pápai Egyetemen 1999-ben megvédett doktori disszertációja, A csehszlovák szakadár katolikus akció, amely a katolikus egyház nemzeti egyházzá formálására tett csehszlovákiai kommunista kísérletről szól. Ennek egyik fő szervezője a háború idején a magyarországi szlovákok között működött és sovinizmusa miatt Mindszenty József által felfüggesztett Alexander Horák volt, akit a bíboros ki is tiltott az országból. Csehszlovákiában „a kommunizmus és a Szovjetunió apostola” lett, és a szlovák püspökök is felfüggesztették.
2005-ben A pozsonyi Mély úti lourdes-i barlang története jelent meg Hal’kótól eredeti dokumentumokkal, valamint a több mint négyezer hálatáblával, a barlangot élete végéig gondozó özvegy gróf Szapáry Béláné képével és aláírásával… A kegytáblákon szereplő nevek ezreinél csak a levéltári adatok bizonyító ereje döbbenetesebb. A II. világháború után a barlang fölé épült kálváriai templom tornyát a hatalom lebontatta, mert zavarta a Slavín, a szovjet emlékmű látványát. József atya búvárkodásának tanúságtevő ereje egy „szenzációszámba” menő magyar nyelvű szöveg Korbuly Pál aláírással. Az illető 1952-ben a büntető tanács elnökeként elítélte az azóta boldoggá avatott Zdìnka Schelingovát. Korbuly megbánta tettét. „A rendszerhű bíró lelki átalakulását vezeklő hívőre kisebbik fia, Péter írja le… Térden csúszott a virágvölgyi templomtól kb. 50 méternyire lévő feszülethez… Szívesen sétált a Mély úton, és gyakran imádkozott a Mária-szobor előtt.” A Szapáryaknak jeles szerepe volt a gyönyörű pozsonyi Kék templom építésében is, amit József atya a Lechner Ödön által tervezett épülethez méltó, magyarra is lefordított képeskönyvben örökített meg. Eredeti dokumentációja, fényképei azt mutatják meg a város mai lakóinak – akik legszívesebben ebben a templomban kötnek házasságot –, hogy milyen kincsek jöttek létre a „régi” világban. Ezeket nem szabad kitörölni a szlovák főváros jelenéből, ahogy azt 1918 után, majd 1945 után a kormányzatok próbálták a pozsonyi dómmal. A hatalmas tudományos képeskönyv József atya eddigi legnagyobb
– Štefan Komorný fotóművésszel készített – munkája.
A pozsonyi dóm, a koronázó-templom 2008. február 14-étől XVI. Benedek pápa Slovachiae sacrum és Cum concathedralis kezdetű dekrétumával az újonnan létrehozott Pozsonyi főegyházmegye székesegyháza, a Szlovák Köztársaság főtemploma, a főváros meghatározó szimbóluma. Tornyán megújult fénnyel ragyog a Szent Korona. A Regnum Hungariae-nak ez az egyetlen ma is Istent szolgáló temploma, legtöbb uralkodónkat itt koronázták.
A Koronázó-templom című fejezet a Szent Koronáról szól, amely a torony csúcsán van. 1946. november 25-én került a helyére: százhatvanhét kilós, százhatvannégy centiméter magas, és százhúsz centi széles párnán nyugszik. Legutóbb 2010-ben aranyozták újra, tisztították meg, javították ki. 2010. szeptember 27-én helyezték vissza a toronyra.
A pozsonyi dóm felbecsülhetetlen nemzeti értékünk. Az esztergomi bazilika hasonló érték a szlovákok számára. Mindkét templom közös nemzeti zarándokhely lehetne. Már e tény önmagáért beszél: mindkét nemzet erős katolikus gyökerekkel rendelkezik. Hal’ko gyönyörű könyve erre a felismerésre vezet rá.
József atyának segédpüspökként is hangsúlyos feladata immár nemcsak a főváros, hanem az egész egyházmegye magyarjainak szolgálata és nemzeteink megbékélésének előmozdítása.
