Jelenleg százötvenhárom állam tartozik a részes felei közé. Hazánk 1979-ben csatlakozott hozzájuk. A nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek listáján ezerötszáznál több, összesen mintegy százötvenmillió hektárnyi terület kapott helyet az elmúlt négy évtizedben. Csak azok az országok csatlakozhatnak a megállapodáshoz, amelyek legalább egy területet bejelentenek a listára. Az egyezmény alapfilozófiája a természeti erőforrások bölcs használatának koncepciója. A vizes élőhelyek bölcs használata olyan vízhasználatot jelent, amely ökoszisztéma-alapmegközelítésű, és nem változtatja meg az adott terület ökológiai alapkarakterét, azaz a megőrzés és a természeti erőforrások fenntartható használata áll a középpontjában.
Az egyezmény meghatározása szerint azokat a területeket nevezzük vizes élőhelynek, ahol a természeti környezet és a hozzá tartozó növény- és állatvilág számára a víz az elsődleges meghatározó tényező. Sokfelé megtalálhatók, ahol a talajvíz szintje a felszín közelében van, vagy ahol a talajt időszakosan vagy állandóan vízréteg borítja. Mivel az egész világot érintő megállapodásról van szó, meglehetősen széles értelemben határozza meg a vizes területek fogalmát: mocsarak, ingoványos és tőzeges területek vagy vízi élőhelyek, melyek lehetnek természetesek, mesterségesek, ideiglenesek és állandók, folyó- vagy állóvizek, édesvizűek, félsósak (brakkvíz) vagy sósak, beleértve azon tengeri területeket is, amelyek mélysége nem haladja meg a hat métert apály idején, valamint az időszakosan kiszáradó szikes tavakat. Ezenkívül jól ismert, hogy a vizes élőhelyek táplálékszerző és telelőterületek vízi- és part menti madarak számára, illetve pótolhatatlan utódnevelő helyeket, valamint természetes környezetet kínálnak a vadvilág számára.
Magyarország több mint kétszázezer hektárnyi területe szerepel a ramsari jegyzék védett vizes élőhelyei közt. Ízelítőül néhány a több mint két tucat helyből: Fertő-tó, a Balaton (az október 1. és április 30. közötti időszakban), Bodrogzug, Biharugrai halastavak, Baradla barlangrendszer és a hozzá kapcsolódó vizes élőhelyek; a Felső-kiskunsági szikes puszták, a tatai Öreg-tó…
Tavaly a világnap központi gondolata az „Erdők a vízért és a vizes élőhelyekért” szlogen volt. Idén ez a fő üzenet: „Felelős turizmus a vizes élőhelyekért”. Vizes élőhelyeink fennmaradását azzal is segíthetjük, ha felkeressük őket, de csak a bölcs használat szabályai szerint látogatjuk meg híresebb és kevésbé ismert területeinket, ezzel is felhíva a figyelmet létükre és megőrzésük fontosságára. Gyertyaszentelő Boldogasszony napján, a fény, a világ világosságának ünnepén, amikor megáldjuk az emberi természetünket jelképező gyertyákat, szenteljünk egy kis időt a természeti környezetet sokszor már csak jelképező vizes élőhelyeink védelmének is, azon területeknek, ahol örökségünk, a teremtett világ még viszonylag háborítatlanul él.
Fotó: Bécsy László
