Szomszédunknál egy konvektornál szivárgott a gáz. Tömítést cserélt a szakember – kiszállási díjjal együtt huszonötezer forintot kért. Számla nélkül. Egy ismerősünknél eldugult a lefolyó. A szakember hétvégén negyvenezer forintot kért a munkáért. Számla nélkül.
Sorolhatnám a példákat, amikor mesteremberek némi szaktudást igénylő munkák kapcsán mesterien húzzák ki az emberek zsebéből a pénzt. Az „áldozat” kétségbeesett, nem ért ahhoz, amiért a szakembert hívta, kiszolgáltatott helyzetben van – s fizet. Ki ne találkozott volna már hasonló esettel? – Számlát tetszik kérni? – szokták feltenni a kérdést, és kiderül, hogy ha igen, jóval több pénzt kell fizetnünk az elvégzett munkáért. Így legtöbbször az olcsóbb megoldást választjuk.
Pedig mindenkivel rosszat teszünk, csak látszólag nyerünk a dolgon. Demagógiának tűnik, de igaz: az államnak kevesebb lesz az adóbevétele, ezért emelni fogja – amelyet mi fizetünk meg. A szakembernek nem lesz „igazoltan” magasabb a jövedelme, ezért ha megbetegszik, alacsony lesz a táppénze, és még kevesebb a majdani nyugdíja. Mi pedig adott esetben nem tudjuk igazolni, hogy elvégezték a munkát, ezért probléma esetén reklamálásra sincs lehetőségünk. Viszont nyerünk húsz-harminc százaléknyi összeget.
Egy ismerősöm Nyugaton él. Épp akkor jött hozzánk, amikor a kertész létrán billegve, motoros fűrésszel a feje fölött az ágakat vágta a kertünkben. Barátom megkérdezte, hogy van-e biztosítása. Döbbenten néztem rá, hiszen a szakember étkezési szokásai felől sem érdeklődtem. Nem értettem, ezt miért kellene tudnom? – Mi van, ha leesik a létráról? Te fogod fizetni a költségeket? Ha a te kertedben, az általad megrendelt munka során sérül meg, kötelességed lesz. Nálunk ez az első kérdés, ha szakembert hívunk a házhoz… Bevallom, ez a probléma még soha nem jutott eszembe. Szerintem Magyarországon élő honfitársaim legtöbbjének sem.
Utóbb, a téli gumikat feketén felszerelő embertől sem kérdeztem meg, vajon fizet-e neki valaki, ha a keze megsérülne a munka során. Kifizettem a tavaly óta ezer forinttal megemelkedett kerékcserét – persze számla nélkül. Így hatezer volt, úgy tíz plusz áfa lett volna. Nem vagyok én a magam ellensége! Vagy mégis?