Ha egy kicsit elidőzünk e festmény előtt, feltűnhet a portrén ábrázolt hölgy gazdagsága. Kelméje, hajviselete anyagi helyzetéről tanúskodik. A régebbi katalógusok csak „egy fiatal nő” arcmásaként határozták meg a képet. Az elmúlt száz esztendőben viszont nemcsak a festő kilétét, hanem az ábrázolt hölgyét is sikerült megfejteni. Az eredmény egyrészt a restaurátort, másrészt az elmélyült és alapos művészettörténészt dicséri.
A festményt eredetileg itáliai ecsettől eredeztették. Ám 1932-es restaurálása során előkerült az addig a ruhán megbúvó aláírás: „Opus Johannes Burgundi”, azaz Juan de Borgoña (1450–1526). Miként a művész nevéből kiderül: nem spanyol születésű mesterrel van dolgunk. Ha származása szerint nem is spanyol (hiszen strasbourgi születésű volt), életútját tekintve bizton az Ibériai-félsziget mesterei közé tartozott. Ugyanis a XVI. század elején Burgundiából délre költözött, és Geronában, majd Barcelonában telepedett le – házasságot is ott kötött. A néhány évtizeddel korábbi katalógusban viszont más adatokra lelünk. Ezek szerint Juan de Borgoña 1470-ben született és 1536-ban halt meg: 1495-től haláláig Toledóban dolgozott udvari festőként. Az ellentmondást az okozza, hogy két festőt is ismerünk ugyanazon néven: táblánkat feltételezhetően a strasbourgi születésű művész festette. Festményén valóban nem egy hétköznapi polgárt láthatunk, hanem egy gazdag, híres család tagját: a Savoyai Bonát, aki a milánói Sforza családba házasodott be.
A festményen rejlő heraldikai motívumok alapján tudjuk, hogy Galeazzo Maria Sforza feleségéről van szó. A festmény készítésének időpontját is könnyedén meg tudjuk állapítani, mert a házasságkötés és a férj halála, azaz 1468 és 1476 között készült. Valószínűleg a házasság elején, hiszen a Savoyai Bona kezében látható nyúl a termékenység jelképe és reménye.
